Nyilvánosságra hozták a nem közölt kormányhatározatok listáit
2010 és 2026 között 3598 olyan kormányhatározat született, amely nem jelent meg a Magyar Közlönyben. A döntések éves listáit most hozták nyilvánosságra; a dokumentumok csak a határozatok sorszámát és címét tartalmazzák, a döntések szövegét nem. A határozatokat korábban közvetlenül az érintett kormányzati vezetők kapták meg.
A 2000-es sorszámú határozatok nem azonosak a minősített adatot tartalmazó, 3000-es sorszámú kormányhatározatokkal, amelyeknek még a címe sem nyilvános. Utóbbiakból mintegy százat szeptember 9-től kezdett nyilvánosságra hozni a Miniszterelnökség, első körben a Századvégnek adott állami megbízásokról szóló döntéseket.
A 2000-es határozatok száma 2014 után évről évre nőtt, és 2021-ben tetőzött. Míg 2010 és 2013 között évente 10–20 ilyen döntés született, addig 2014-ben 33, 2015-ben 43, 2016-ban 74, 2017-ben 117, 2018-ban 142, 2019-ben 187, 2020-ban 385, 2021-ben 679, 2022-ben 470, 2023-ban 635, 2024-ben 273, 2025-ben 419, a 2026-os listán pedig 70 tétel szerepel.
2021-ben, a koronavírus-járvány idején a kormány átlagosan majdnem napi két ilyen döntést hozott. Ezeknek csak kisebb része szólt közvetlenül a járványról. A döntések között szerepelt a védettség igazolásához szükséges feladatokról, a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósításáról és az EU-s közös beszerzésben lefoglalt opcionális vakcinák finanszírozásáról szóló határozat. Emellett 132 határozat címe kezdődött így: „A Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében…”.
Ugyanebben az évben nyilvánosság nélkül döntött a kormány a MOL – Új Európa Alapítványnak juttatott vagyonról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról és finanszírozásáról, a Budapest Airport többségi állami megszerzésének előkészítéséről, a Gripen vadászgépek bérleti szerződésének módosításáról, valamint az állampolgároknak küldött kormányzati tájékoztató levelekről.
A listákon a nemzeti konzultációk is szerepelnek. 2017-ben az „Új Nemzeti Politikával” és a „Soros-tervvel” kapcsolatos konzultáció, 2018-ban a családpolitikai konzultáció, 2020-ban a „börtönbizniszről” szóló és a koronavírussal kapcsolatos konzultáció, 2022-ben a brüsszeli szankciókról szóló, 2023-ban pedig az aktuális közéleti kérdésekről szóló konzultáció szerepel a listán.
A Budapest–Belgrád vasútvonalról 2015 óta rendszeresen születtek ilyen döntések. 2020-ban a kormány nem nyilvános határozatban hagyta jóvá a Kínai Exim Bankkal kötendő finanszírozási megállapodást, 2025-ben pedig az északi, Ferencváros és Soroksár közötti szakasz hitelszerződését. Pakshoz kötődően 2015-ben a nemzetközi menedzsment alkalmazásáról döntöttek az atomerőmű vállalatirányításában, 2022-ben a Paks II. projekt második fázisának megindításáról és a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításáról, 2024-ben pedig a Paks II. munkásszállásának első üteméről.
A listán szerepel még a Liget Budapest projekt, a Puskás Aréna hosszú távú hasznosítása, a Fudan Egyetemhez szükséges ingatlanok biztosítása, a Vodafone Magyarország megszerzése, a Hajdúnánásra tervezett MotoGP-pálya, a 2024-es budapesti olimpiai pályázat támogatása, valamint 2013-ban az MVM 71 milliárd forintos tőkeemelése az E.ON hazai gázüzletágának megvásárlásához.
A leggyakoribb tétel a nagyvállalatok beruházásainak állami támogatása: 540 határozat címében szerepel a „nagybefektető” vagy „nagyberuházó” szó, ezek száma 2025-ben volt a legmagasabb, 143. A kedvezményezettek között van a Valeo Siemens, a MOL Petrolkémia, az Airbus Helicopters és a Coca-Cola HBC Magyarország. 2020 és 2023 között 187 határozat hagyta jóvá valamelyik állami szerv védelmi képességének fenntartásához szükséges beszerzési tervét, csak 2023-ban 76.
A listán szerepel néhány kevésbé nagy horderejű döntés is: 2011-ben az országnév „Magyar Köztársaság”-ról „Magyarország”-ra változásából eredő feladatok, 2018-ban Munkácsy Mihály Golgota című festményének megszerzése, 2019-ben a Wittelsbach család sárvári gyűjteményéből származó tárgyak megvásárlása, 2020-ban id. Pieter Bruegel egyik festményére vonatkozó igények megszerzése, 2021-ben a budavári királyi palotából eltűnt falikárpitok visszaszerzése, 2022-ben koronavírus-vakcina kölcsönadása Lengyelországnak, 2023-ban a Nicaraguának adományozott vakcinák szállítási költségei.
A címek sok esetben nem árulnak el többet a döntésről. 2023-ban két határozat is „Egy gazdasági társaság irányítási jogának megszerzéséről” szólt, 2025-ben pedig „Egy hitelintézetet érintő kérdésekről” és „Minősített szerződés kapcsán szükséges intézkedésekről” születtek döntések. A sorszámozás sem folyamatos: 2021-ben a legmagasabb sorszám 2882/2021 volt, a listán azonban csak 679 határozat szerepel. A 16 év alatt összesen mintegy 4100 sorszámot adtak ki a 2000-es sorozatban, ennél közel ötszázzal kevesebb szerepel a listákon, a hiányzó sorszámokról a közzétett anyag nem ad tájékoztatást.
