Reagált a Mol a horvát üzenetre, áremelkedés jöhet a magyarországi kutakon
A Mol-csoport, különböző szakértelme által támogatva, reagált a horvát gazdasági miniszter kijelentéseire, amely szerint a jövőben nem lehet számítani orosz olajra Magyarország irányába. Szabó Szabolcs, a Mol-csoport Downstream üzletágának ellátásilánc-menedzsmentért felelős szenior alelnöke hangsúlyozta, hogy az orosz kőolaj teljes kiesése a magyar üzemanyagpiacon áremelkedést eredményezhet, mivel a helyben előállított üzemanyag mennyisége akár 10%-kal is csökkenhet.
A szakember bemutatta, hogy míg a Barátság kőolajvezeték leállt, a tengeri szállítás bevezetése kérdéseket vet fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi kapacitástesztek ellentmondásos eredményeket mutattak, noha a horvátok már 14-15 millió tonnás kapacitásról beszélnek, a valóságból adódóan eddig soha nem szállítottak többet évi 2 millió tonnánál.
Szabó Szabolcs sérelmezte, hogy a vezeték állapotának és kapacitásának tesztelésekor még mindig sok a tisztázatlan tényező. Adott esetben a tudományos közvélemény is igazat ad a szükségszerű, független szakértői vizsgálatoknak, amelyek remélhetőleg segítenek tisztázni a déli vezeték potenciálját.
A MOL képviseletében elmondott információk szerint az alternatív szállítási folyamatok biztosítására jól kidolgozott forgatókönyveik vannak. Szabó Szabolcs jelzi, hogy bár a közelmúlt eseményei miatt nem tudják, mikor indulhat újra a Barátság kőolajvezeték, a tengeri szállítás nemcsak költségesebb, hanem bizonytalanabb is, mivel a Janaf szállítási díjai négy-ötszörösen meghaladhatják az európai átlagárakat.
A szakember hangsúlyozta, hogy a hazai üzemanyagárakat nem csupán a termelési költségek befolyásolják, hanem a régiós kereslet-kínálat és az import-export szükségletek is. Ha a kontinens orosz olajforrásai teljesen kiesnek, az drámai hatással lesz a piaci helyzetre, és potenciálisan tartós üzemanyagár-emelkedést eredményezhet. A szakmának figyelemmel kell kísérnie a különböző kőolajfajták feldolgozásának lehetőségeit, amelyeket finomítóik maximális hatékonyságával képesek kezelni.
Szabó Szabolcs említette, hogy a Mol-csoport az utóbbi években nagy beruházásokat eszközölt a rugalmasság növelésének érdekében, amelynek célja, hogy 2027-ben a régió kőolajbehozatalának irányítása Magyarország kezébe kerüljön. A jövőbeni helyzetek kezelésére készülve a cég már kőolajat rendelt Szaúd-Arábiából, Norvégiából, Kazahsztánból és Líbiából is, hogy biztosítani tudják a régió ellátásbiztonságát.
Összességében elmondható, hogy a Mol-csoport nemcsak a politikai tényezőkre, hanem a megoldások keresésére is összpontosít a szállítási folyamatok során, megerősítve elkötelezettségüket a jövőbeli kihívások kezelésében.
