Tóth Marcsi új könyve: Erdő van idebenn
2025. október 9-én, a Millenárison egy csendes, mégis kiemelkedő irodalmi esemény zajlott, amikor Tóth Marcsi legújabb műve, az „Erdő van idebenn” megnyerte a Margó-díjat. Ez a könyv nem csupán egy debütálás, hanem egy 14 éven át érlelt, szívós munka, amely Heves és Borsod vármegyék dűlőútjait és a családi traumák sűrű szövetét tárja fel. A kötet központi téma egyes karakterei a nők, akik a család fenntartói, miközben mélyen eltemetik saját vágyaikat és fájdalmukat.
A vidéki élet új megközelítése
Tóth Marcsi nem csupán egy hagyományos vidéki képet fest, elkerülve a sablonokat és a giccses ábrázolásokat. Kijelentette, hogy nem célja a „vidám falusi élet” vagy a „nyomorpornó” bemutatása; ehelyett a vidéki élet komplexitását, a szépséget és a fájdalmakat szeretné ábrázolni. „Egy különleges helyet mutatok be Heves és Borsod megye határán. Ez a táj számomra szívhez szóló, még ha a sebeit is magán hordozza” – mesélte az írónő, rávilágítva a vidéki igényesség és az elhallgatások kettősségére.
Erős női karakterek
A könyvben bemutatott nőalakok szilárd, domináns szerepet játszanak, Tóth Marcsi saját családjának tapasztalataiból merítve. „A nagymamám és édesanyám élete példaként áll előttem, és szeretném bemutatni, hogyan tükröződnek bennük a férfiak is” – tette hozzá az írónő. A generációkon átívelő elhallgatások kérdése is fontos benne, hiszen a traumák nemcsak történetekben, hanem a szavak hiányában öröklődnek.
Törekvés a belső mondanivalóra
A cím – „Erdő van idebenn” – egy sűrű, belső bozótosra utal, amelyet mindenki magában hordoz, de amelyet nem mernek megritkítani. Tóth szerint minden egyes gyűrött arc mögött egy történet áll, amelyet nehéz elmondani, de nem érdemtelen. „Az írói munkámban a falut körülvevő gyönyörű tájat is szeretném megosztani a világgal, hogy ott felfedezhessem a szépség mögötti tragédiákat.”
Különböző identitások egyesítése
Tóth Marcsi identitása sokrétegű: vidéki gyökerek, budapesti értelmiségi lét, filmes tapasztalatok és mély katolikus hit alkotják. Kiemelte, hogy a Margó-díj kulcsszerepet játszik, hiszen a pályakezdő írókra irányítja a figyelmet, akiket korábban kevesen kerestek. „A díj hatására már divatos az első könyvesek olvasása, és ez fontos az irodalmi közeg jövője szempontjából.”
Szabad írás és politikai indoktrináció elkerülése
Tóth Marcsi íróként elsősorban a szabad alkotásra törekszik. Szerinte az írás nem lehet politikai érdekek szolgálatában, a művésznek mindenkihez szólnia kell. „Amikor írok, tudom, hogy az olvasóim nem kizárólag bal- vagy jobboldaliak; nekik írok, mert azt hiszem, így van értelme az írásnak” – mondta. A jelenlegi magyar irodalmi élet megosztottságát szándékozva szeretné áthidalni, hiszen szerinte a minőségi irodalom mindenképpen elősegíti a kölcsönös megértést.
Belső küzdelmek és fejlődés
Tóth Marcsi írói identitása nem januárban született, hanem egy fokozatos folyamat, amely a filmforgatások és egyéni küzdelmek révén alakult. „Küzdelmes volt az alkotói folyamat, de az évek munkája végül meghozta gyümölcsét.” Az írás szabadságát a forgatókönyvírás korlátaihoz viszonyítva hangsúlyozta, amelyben az elképzelések gyakran alkalmazotti jellegű döntések révén formálódnak.
A jövő irodalmi kihívásai
Tóth Marcsi látja, hogy a jövőben a nők erős szerepvállalása és a helyi történetek fontossága mellett a kereslet a mélyebb irodalmi értékekre is céloz. Az őszinte, szívvel-lélekkel megírt történetek képesek áthidalni a kulturális szakadékokat. „A jó könyvek képesek erősíteni a közönséget és összehozni a különböző nézeteket” – zárta gondolatait.
