Összeomlás szélén az európai madárkolóniák – Tragikus pusztítást végzett a viharszezon
A közelmúltban Nyugat-Európa partjait drámai mértékű madárpusztulás sújtotta a szélsőséges időjárás következtében. A téli viharok – köztük a Goretti, Ingrid és Chandra néven ismert légkörzési események – miatt több ezer tengeri madár, köztük lundák és lummák, elpusztultak, mivel a zord körülmények lehetetlenné tették számukra a táplálkozást. A legfrissebb adatok szerint február óta több mint 38 000 madár tetemét azonosították a strandokon, azonban a szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a szám csupán a jéghegy csúcsa lehet, hiszen sok elhullott madár a nyílt vízen elsüllyed.
Franciaországban a legrosszabb a helyzet, ahol 32 000 tetemet számoltak össze. Csak egyetlen strandon 1200 lunda tetemét találták meg. A madarak éhezése játszik főszerepet a pusztulásukban, hiszen a viharok következtében a tenger zavarossá vált, ami nehezíti a zsákmányok észlelését. Az elhullott madarak szinte mind csontsovány állapotban kerültek partra, ami rávilágít arra, hogy a madarak képtelenek voltak táplálékhoz jutni az összesen súlyos időjárási körülmények miatt.
A tudományos közönség által elnevezett „wreck” jelenség, ami tömeges madárpusztulást jelent, a legóvatosabb becslések szerint is számos veszélyeztetett és karizmatikus faj – mint például a lundák – számára jelenthet végzetet. Samuel Wrobel, az RSPB tengeri politikai tisztviselője elmondta: „Ez egy rendkívül sötét helyzet. Olyan karizmatikus fajokról van szó, amelyek partjaink jelképei, de most tehetetlenül sodródnak a hullámokkal.”
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a valós tendencia a madártömegek pusztulásában sokkal rosszabb lehet, mint ahogy azt a nyilvánosság elé tárták. Mivel a lundák télen a mélyebb vizekben tartózkodnak, a legtöbb elhullott madár a víz alatt marad, így nem kerül a szárazföldre. Az eddig becsült veszteségek alapján a különösen veszélyeztetett lundák, lumma, alka és csüllő fajok esetében komoly rehabilitációs nehézségek körvonalazódnak, hiszen egy felnőtt lunda évente mindössze egyetlen fiókát nevel fel.
A pusztulás mértéke és a madarak regenerálódásának lassúsága, kiegészülve a tengeri környezet szennyezésével és fő táplálékforrásaik, mint a homoki angolnák drasztikus csökkenésével, súlyosan befolyásolhatja a jövőbeli madárkolóniák fennmaradását.
Ez a tragikus eseménysor nem csupán a madarak életét veszélyezteti, hanem a tengeri ökoszisztémák egyensúlyát is, rávilágítva a klímaváltozás és a háborítatlan természet megóvásának sürgető szükségességére.
