A könyvpiac is úgy elszállt, mint a lakásárak?
A könyvpiac Rohamos drágulása már nemcsak a lakásárakkal, hanem szélesebb értelemben a megélhetési költségekkel is versenybe szállt. Bár jelenlegi átlagárak a magyar könyvesboltokban még nem haladják meg a tízezer forintot, a kiemelt újdonságok árcédulái már jóval felette járnak. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy nem csupán az áremelkedések mögött a kiadók mohósága áll, hanem egy globális költségsokk miatt a gyártási folyamatok jelentős megnövekedett költségei is. A papír- és energiaválság különösen sújtja a magyar könyvpiacot, ahol a gyenge vásárlóerő és az e-könyvek magas áfa terhei miatt az olvasóknak lényegesen többet kell dolgozniuk egy-egy regény megvásárlásáért, mint korábban.
A könyvpiac helyzete az utóbbi években drámaian megváltozott. Míg néhány évvel ezelőtt egy átlagos terjedelmű regény ára 3-4 ezer forint volt, ma már a 8-10 ezer forintos ársáv sem ritka. Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatívigazgatója kifejtette, hogy noha a vásárlók sokszor sokkolónak tartják az új árakat, a lényeges számok ennél árnyaltabb képet mutatnak. A hazai akut árnövekedés mellett a statisztikák szerint a tényleges fizetendő összeg a kötetekre vonatkozó 10%-os kedvezmények hatására gyakran közelebb áll a hatezer forinthoz, amely még így is drasztikusan megnövekedett az egy évvel ezelőtti 4-4500 forintokhoz képest.
Sárközy Bence, a Libri nemzetközi kiadási stratégiai felelőse hangsúlyozta, hogy a magyar könyvárak az európai átlagot tükrözik. A norvég piacon például a könyvátlagár 40-50 euró, míg Magyarországon ez 16-18 euró. Azonban a munkabér viszonyításában Magyarországon a könyv vásárlása három-négy órás nettó munkabérből lehetséges, míg más országokban ez sokkal kedvezőbb.
Nyáry a nemzetközi perspektívát is figyelembe véve rámutatott: a magyar könyvár nem a legmagasabb, a lengyel könyvárak olcsóbbak, a német és francia könyvárak pedig drágábbak. Mindazonáltal a magyar olvasók számára nem a világpiaci árak, hanem a relatív alacsony keresetek jelentik a legnagyobb terhet.
Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója kifejtette, hogy az árak emelkedése a gyártási és működési költségek növekedésének folyamatát tükrözi, különösen a papír, energia, valamint logisztikai költségek esetében. Az utóbbi évek inflációs nyomása nemcsak a kiadók, de a szerzői jogdíjak, fordítási és nyomdai költségek terén is éreztette hatását.
A könyvpiac helyzete tovább bonyolódik. Az orosz–ukrán konfliktus hatásai alapjaiban rendítették meg az európai papírgyártást, ami hiányhoz és drasztikus áremelkedéshez vezetett. Szakértők a múltbeli árakat közel évfordulós emelkedésekhez hasonlítják, amelyek már hosszú távon tartósan fogják befolyásolni a könyvek árait. Az új gyártási költségeket a legtöbb kiadó csak részben tudja érvényesíteni a végfelhasználók felé.
A szakma gyakran a megugró nyomdaköltségeket jelöli meg a könyvek drágulásának fő okaként, ám a gyártói oldal adatai egyértelműen más képet mutatnak. Pataki Lajos, az Alföldi Nyomda vezérigazgatója elmagyarázta, hogy a keménytáblás könyvek gyártási költsége 25%-kal emelkedett az elmúlt években, ám a nyomdaköltség a végső ár szempontjából elhanyagolható mértékű. A háború következményei miatt a papírárak és az energiaárak drámai növekedése sajátos láncreakciót indított el.
Bár az árak drága szintet képviselnek, Nyáry Krisztián rámutatott, hogy a könyvek kulturális státusza szerepet játszik abban, hogy a könyvpiac válságállóbb impresszion kell maradjon más művészeti ágakkal szemben. A jövő kérdése a digitális és nyomtatott könyvek ágazati egyenlősége, mivel jelenleg a digitális kiadványok 27%-os áfája jelentős akadály a piaci növekedés előtt.
