Magyar bajnokok vizsgálatából derült ki, melyek a legegészségesebb sportok
A Testnevelési és Sporttudományi Egyetem legújabb kutatásában arra keresték a választ, hogy van-e különbség a kronológiai és biológiai életkor között a magyar olimpiai aranyérmes sportolók esetében. A tanulmány célja az volt, hogy cáfolja a versenysport általánosan elfogadott, de sok esetben téveszméket, és feltárja, valójában hogyan is hat a versenysport az öregedési folyamatokra.
A kutatás során tíz nő és negyvenkilenc férfi sportoló mellett 332 kontrollalanyt is bevontak a vizsgálatokba, hogy átfogóbb képet kapjanak az olimpiai bajnokok egészségi állapotáról. A résztvevők között megtalálhatók voltak a vívók, tornászok, kajak-kenusok, vízilabdázók és sok más sportág képviselői is, így a felmérés sokszínű és releváns adatokat tudott szolgáltatni a csúcssportágak hatásairól.
A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy a sportolók biológiai életkora átlagosan 6,7 évvel fiatalabb, mint kronológiai életkoruk. Ez a felfedezés a Steve Horvath-féle epigenetikai óra alkalmazásával vált lehetővé, amely pontosan meg tudja határozni a DNS metilációk alapján, hogy egy személy biológiai állapota mennyire egészséges.
A vizsgálat során a sportolók életmódja, étkezési szokásaik és edzésprogramjaik részletes elemzését végezték el. A sportolók életmódja szigorú edzés- és táplálkozási tervekből áll, amelyek már fiatal korban elkezdődnek. E mellett azonban felmerült a kérdés, hogy a versenysport mennyire ártalmas a fiatal sportolók számára, tekintettel arra, hogy a folyamatos megterhelés szív- és ízületi problémákhoz vezethet.
Az eddig megjelent tanulmányok, például a Tour de France kerékpárosai körében végzett kutatások, azt mutatják, hogy a sportolók élettartama valóban hosszabb, mint a nem sportolóké, annak ellenére, hogy a sportágaktól függően a sérülésveszély fokozott. Az új eredmények azt is alátámasztják, hogy a testmozgás kulcsszerepet játszik a biológiai öregedés lassításában és a betegségek megelőzésében.
A kutatás részeként különbségeket is felfedeztek a különböző sportágak között. Például a vívás és a vízilabda tűnik a legkisebb egészségügyi kockázattal járó sportágnak, míg a birkózók esetében az öregedés lassulása nem mutatkozott olyan hangsúlyosan, ami vélhetően a fogyási kényszer és az ebből adódó stressz miatt van.
Az életmód és a mozgás fontosságát tovább hangsúlyozza a japán Okinava szigeti „kék zónás” példa, ahol a helyi lakosok hosszú életűek voltak, míg a gyorsétterem megjelenése után csökkent az átlagéletkoruk. Ez egyértelműen jelzi, hogy a genetikai tényezők mellett az életvitel és a táplálkozás döntően befolyásolja az egészségi állapotunkat.
Összességében a kutatások eredményei azt mutatják, hogy a mozgás nem csupán a fizikai teljesítmény javításához, hanem az életminőség javításához is elengedhetetlen, függetlenül attól, hogy valaki élsportoló-e vagy sem. A rendszeres testmozgás hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, segít megőrizni a szellemi frissességet, valamint csökkenti többek között az Alzheimer-kór kockázatát.
