120 Szakmai Civil Szervezet Fordult a Kormányhoz Környezetvédelmi Ügyekben
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Naphimnusz Egyesület közös kezdeményezésére 120 civil szervezet írt levelet a kormányhoz, amelyben üdvözlik az új Élő Környezetért Felelős Minisztérium létrehozását. A civilek hangsúlyozzák, hogy az új tárca szerepe kulcsfontosságú a környezetvédelem terén, ugyanakkor kérik a jogkörök pontosítását, mivel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló legfrissebb rendelet, a 90/2026. (V. 13.) kormányrendelet, több szempontból is félreérthető.
A levélben elmondottak szerint a klímapolitikai feladatok koordinálása még nem világos, mivel az új minisztériumnak is szerepet kellene játszania a kibocsátáscsökkentésben, míg sok feladat és a kapcsolódó források jelenleg a gazdasági tárcához tartoznak. Az alkalmazkodás, a vízgazdálkodás, és az élő rendszerek védelme viszont az Élő Környezetért Felelős Minisztérium hatáskörébe került.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke, megjegyezte: „Hatékony klímapolitikára van szükség, az élő környezetért felelős tárcához helyezve a legfontosabb mérséklési és alkalmazkodási feladatokat, különösen most, amikor egy erős, korszerű klímatörvény előkészítése is napirenden van.” E megfogalmazás hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás nem csupán gazdasági, hanem létezési kérdés is, amely közvetlenül befolyásolja a Kárpát-medencében élők életkörülményeit.
Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója, arra figyelmeztetett, hogy a klímaválság megoldása érdekében elengedhetetlen a természet- és környezetvédelem prioritásként való kezelése. „A klímaválság nem gazdasági, hanem létezési kérdés: a tiszta víz és az élhető környezet megőrzése a Kárpát-medencében csak akkor lehetséges, ha a klímaügyet felszabadítjuk a rövid távú profitlogika alól,” tette hozzá.
A civil szervezetek a fenntartható fejlődés irányításának világossá tételére is felhívták a figyelmet. Megjegyezték, hogy bár a fenntarthatóságot minden minisztériumnak figyelembe kellene vennie, a stratégiai irány kijelölésének nem szabad gazdaságfejlesztési kérdésként megjelennie. Ezenkívül a génmódosítás és génmegőrzés kérdései is kulcsfontosságúak, mivel Magyarország GMO-mentessége és genetikai erőforrásaink védelme nem csupán agrárfejlesztési kérdés, hanem hosszú távú környezetvédelmi ügy is.
A civil szervezetek bíznak benne, hogy a rendelet félreérthető pontjai szakmai párbeszéd során gyorsan tisztázhatók. Készek együttműködni, hogy az új minisztérium hatékony keretek között képviselhesse Magyarország élő környezetének védelmét.
A levél teljes szövege és az aláíró szervezetek listája elérhető az alábbi linken: Civil levél.
