Kritika Hajós Andrástól: Molnár Áron és a sajtó túlértékelése
Hajós András, a népszerű zenész és médiaszemélyiség, nemrégiben komoly kritikát fogalmazott meg a sajtó munkájáról, különös figyelmet fordítva Molnár Áron aktivitására. Az ATV Médiapiacban zajló beszélgetés során Hajós kifejtette, hogy bár nem ért egyet a TV2 korábbi hírszerkesztési gyakorlatával, véleménye szerint meg kell menteni a csatornát a leépüléstől.
Hajós megjegyezte, hogy a független sajtó munkatársai sokszor azt hiszik, hogy a rendszerváltás érdemei csupán az ő munkájuknak köszönhetőek, holott szerinte ez inkább Magyar Péter érdeme. Ezen kijelentéseit egyértelműen úgy fogalmazta meg: „Sajnálom, kedves sajtó, a rendszerváltást Magyar Péter csinálta! A rendszerváltást a politika és a szavazók csinálják.”
A TV2 helyzetét is kritikával illette, mondván, hogy a hírszerkesztőség egy „rákos sejt” irányítása alatt működik, mely politikai érdekek mentén formálja a híreket. Hajós hangsúlyozta, hogy a helyzet megmentéséhez szeretetteljes hozzáállás szükséges, mint amikor a családtagokat segítjük a gyógyulásukban: „Mert ha nagymamánk rákos lesz, akkor még meglátogatjuk, és segítünk a rákból kigyógyulni.”
Molnár Áronról azt állította, hogy ő abban a tévhitben él, hogy a saját aktivitása jelentős hatást gyakorolt, hiszen az ő sikeressége a körülményekből fakad, amelyek a rendszerváltozáshoz köthetők. Hajós véleménye szerint a sajtós szakmát gyakorló újságíróknak vissza kellene térniük alapvető feladataikhoz, és hagyniuk a politikai manipulációt.
Hajós közvetve utalt arra is, hogy Molnár Áron júniusban kénytelen volt visszahúzódni a színházi szakma elől, mivel a választási kampány stresszes környezete jelentősen befolyásolta mentális egészségét. Ekkor kiderült, hogy az aktív szereplése miatt napi 14-16 órát töltött a képernyők előtt, ami csak tovább súlyosbította helyzetét.
Összességében a beszélgetésben Hajós András sürgette a szakmai átláthatóságot és a felelősséget, mind a médiaszemélyiségek, mind a politikai döntéshozatali folyamatok tekintetében, kiemelve, hogy a közönség érdekeit kell szolgálni, nem pedig szűk csoportok politikai ambícióit.
