Kínos részletek az aranykonvoj-akcióról
2026. június 15-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) napvilágra hozott egy belső dokumentumot, amely rávilágít a márciusi aranykonvoj-akció jogsértéseire és hiányosságaira. A dokumentum szerint a razzia során nemcsak a kijelölés jogalapja kérdőjelezhető meg, hanem a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevonása is erős kételyeket támaszt.
Az akció időpontjáról folytatott előzetes viták során a NAV vezetése kétségeit fejezte ki az akció indokoltságával kapcsolatban. Ennek ellenére a tervezett razzia folytatódott, amit Orbán Viktor döntése is befolyásolhatott. A hatóságok korábban elfogtak hét ukrán állampolgárt, köztük egy ex-titkosszolgálati tábornokot, akik 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany szállítását tervezték Ukrajnába.
A NAV által végzett vizsgálat során kiderült, hogy az ügyészségek által kiadott döntések és iratok hiányosak voltak. Még a bűncselekmények lehetséges alapját sem tudták biztosítani, mivel a pénz lefoglalásához szükséges jogalapot nem tartották fenn. A dokumentum említi, hogy az ügyészség e-mailben küldte el az érintett határozatokat, ami nem volt összhangban a büntetőeljárás szabályaival.
A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, azonban a dokumentum holléte ismeretlen, így a NAV nem tudta ezt megtekinteni. Figyelembe kell venni, hogy a razziára történő felkérés a TEK által is kétségesen történt, amely alapját többször is megkérdőjelezték a jelentések. Az ukrán állampolgárok őrizetbe vételénél felmerült, hogy a törvényeket esetleg megsértették, hiszen nem javasolták számukra a konzuli védelmet sem.
Ez az ügy a hatóságok közötti egyet nem értéseket is feltárja, hiszen a NAV és a TEK között az eljárás módjáról sem volt konszenzus. A NAV jelentése arra is figyelmeztet, hogy az akció jogszerűségét alaposan meg kell vizsgálni, mivel az ukrán állampolgárokat nem tarthatták volna fogva tanúként. Összességében elmondható, hogy a dokumentumban megfogalmazott megállapítások komoly aggályokat vetnek fel az akció jogszerűségével kapcsolatban.
