Lezárult a társadalmi egyeztetés az Alaptörvény módosításáról
2026. június 28-án, a társadalmi egyeztetés zárása után, két napon belül kiderül, hogy a közelmúltban megfogalmazott javaslatok mennyire nyerték el a közvélemény támogatását. A közelmúltban Magyar Péter, az ügyben illetékes képviselő, azt nyilatkozta, hogy a beérkező vélemények túlnyomó része kedvező a képviselői mandátum hosszának korlátozására. Az új módosítócsomag azonban nem csak ezt a kérdést érinti, hanem több más, jelentős változtatást is tartalmaz, köztük a köztársasági elnök megbízatásának rendezését is.
A tervezet összesen kilenc pontban foglalja össze az Alaptörvény módosításaival kapcsolatos javaslatokat. Különösen figyelemreméltó, hogy a módosítás célja nem csupán az Alaptörvény technikai átalakítása, hanem a politikai kultúra megújítása is, hiszen a kormány ígérete szerint széles körű társadalmi párbeszéd valósul meg a döntések előtt.
A módosítás legfontosabb pontjai
A javasolt változások közé tartozik az országgyűlési képviselők mandátumának tizenkét évre történő korlátozása, amely célja a politikai megújulás és a hatalom koncentrálódásának csökkentése. Ezen kívül, ha a módosítás életbe lép, a köztársasági elnöki poszt betöltésére vonatkozó szabályok is megváltoznak, mivel a hivatalban lévő elnök megbízatása automatikusan megszűnne, és az Országgyűlésnek 30 napon belül új államfőt kell választania.
Továbbá a tervezet újra bevezeti az alkotmánybírák esetében a 70 éves életkorra vonatkozó felső korhatárt, ami a testület függetlenségét növelheti. A bíráskodás függetlenségét erősítő intézkedések között szerepel az is, hogy a bírák nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztásában.
Kiemelendő az új intézmény felállítása is, amely a nemzeti vagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését segítené. A cél ezzel a közvagyon védelme és a jogállami garanciák helyreállítása, biztosítva ezzel a társadalom bizalmát az állami intézményekben.
Politikai reakciók és jövőbeli kilátások
Az Alaptörvény módosítócsomaggal kapcsolatos társadalmi egyeztetés során érkezett mintegy 10 ezer vélemény 95%-a támogatta a képviselői mandátum korlátozását, ugyanakkor nem mindenki támogatta az összes javasolt változtatást, így például Márki-Zay Péter is kifejezte aggályait. A kormány azt ígérte, hogy a javaslatok széleskörű társadalmi beszélgetés tárgyát képezik, amely célja, hogy valódi párbeszéd alapozza meg az alkotmányos reformokat.
Az Alaptörvény módosítása valószínűleg meg fogja határozni Magyarország jogi és politikai jövőjét, és jelentős lépést képvisel a demokratikus intézmények megerősítése felé, kibővítve a politikai részvételt, garantálva a jogállami működést és új alapokra helyezve az állam vezetését.
(Borítókép: Magyar Péter beszél az Országgyűlés ülésén 2026. június 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
