Figyelmeztetés a külföldre szivárgó magyar tőkéről
Boros Áron, a Stradamus Zrt. vezérigazgatója és az IVSZ elnöki tanácsadója, aggasztó adatokkal hívta fel a figyelmet a magyar háztartások pénzügyi helyzetére. A közelmúltban készült elemzésében kifejtette, hogy a magyar háztartások rekordvagyonából, amely megközelíti a 120 ezer milliárd forintot, már minden tizenkettedik forint külföldi vállalatokhoz és eszközökhöz áramlik. Ez a tőkeáramlás a hazai innovatív cégeket érezhetően hátrányosan érinti, ahogyan a hazai startupok és középvállalatok krónikus tőkehiánytól szenvednek.
Boros szerint a tőkekiáramlás mértéke kifejezetten aggasztó, hiszen a lakossági megtakarítások mintegy 8%-a, összesen 5500 milliárd forint külföldön van, amely a külföldi részvényekben történő befektetések növekedését is jelzi. A magyar magánemberek már 1057 milliárd forintnyi külföldi részvényt birtokolnak, amely a lakossági tőzsdei részvényportfólió csaknem harmadát teszi ki.
Előzmények és a jelen helyzete
A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban Boros Áron történelmi párhuzamot von: emlékeztet Irinyi János 1836-os esetére, amikor is a biztonsági gyufa szabadalmát fillérekért adta el, mivel Pesten nem talált tőkét gyártásához. Hasonlóan, Rubik Ernő bűvös kockájának globális profitja is külföldi licenctulajdonosokhoz került. A vezérigazgató rámutat arra, hogy a magyar kreativitás mindig is világszínvonalú volt, azonban a növekedés finanszírozása hiányzott, és a haszon rendre elhagyta az országot.
Ajánlott intézkedések
Boros a megoldást a célzott adókedvezmények bevezetésében látja, amely lehetővé tenné, hogy a lakossági megtakarításokat a hazai technológiai kisvállalkozásokhoz tereljék. Ezen kívül javasolja az „Innovációs Adókedvezmény 2027” koncepcióját, amely a lakossági kisbefektetők számára közvetlen szja- vagy tao-kedvezményt biztosítana, amennyiben megbízható, innovációs auditokon átesett magyar cégekbe fektetnének.
A szakember hangsúlyozza, hogy a tőke itthon maradásával nem csupán az adóelkerülés kizárását célozzák, hanem intelligens megoldásokkal segítenék a hazai értékteremtést. Boros átgondolt stratégiai együttműködéseket javasol, amelyek a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesülettel, a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel, valamint a Budapesti Értéktőzsdével folytatott egyeztetések alapján valósulhatnak meg.
Összegzés és jövőbeli kilátások
Boros Áron zárásként kijelentette: „Célunk, hogy a magyar emberek pénzéből ne csak egy-egy újgazdag oligarcha birtokán bóklászó zebrákat támogassunk, hanem valódi, globális piacon is megjelenő magyar unikornisokat finanszírozzunk.” A helyzet sürgős megoldása nem csupán a gazdasági, de a társadalmi fejlődés érdekében is elengedhetetlen.
