Duna vízszint és a duzzasztás kérdése
A recent Duna-vízszint csökkenés nemcsak régóta elfojtott ötleteket hozott elő, hanem komoly vitát is generált a Duna duzzasztásának szükségességével kapcsolatban. György László professzor szerint, a paksi atomerőmű biztonságos működése érdekében szükséges lenne a Fajsznál történő duzzasztás, amelyet közgazdasági érvekkel is alátámasztott. Állítása szerint a vízlépcsők létesítése hosszú távon költséghatékonyabb lenne, mint az atomerőmű csökkentett üzemmódja miatti elmaradt haszon.
Ugyanakkor László érvelése vitatható, mivel figyelmen kívül hagyja a Duna természeti értékeit, amelyek a vízlépcsők létesítésével jelentős károkat szenvednének el. A folyó mentén található védett galériaerdők és a Duna rekreációs értékeinek megőrzése sokkal nehezebben forintosítható, mint a vízlépcsők nyújtotta haszon. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a turisták inkább a Duna természetes, kevésbé módosított szakaszait keresik, míg a nemzeti érdekek figyelembevételével a vízlépcsőépítések csak az osztrák és német részeket érzik vonzónak.
A vízügyi érvek és a Duna természetvédelme
György László érvelése több régi, már cáfolt vízügyi kijelentésre alapoz, amelyek közül kiemelkedik a paksi atomerőmű hűtővizére vonatkozó állítás. Az osztrák Duna-szakaszok nem hasonlíthatók a magyar szakaszokhoz, mivel az osztrák hegyvidéki területeken található duzzasztók létesítési feltételei teljesen eltérnek a síkvidéki magyar viszonyoktól.
Osztrák példák emlegetése nem elegendő ahhoz, hogy a magyar Duna medrébe hasonló vízlépcsőket építsenek. A magyar Duna szakaszának alacsony vízesése és a folyó lassú áramlása miatt nem gazdaságos a vízlépcsőépítés, ahol a duzzasztott vízszint fenntartása jelentős környezeti hatásokkal járna, beleértve a természetes galériaerdők leírását.
Az alternatív megoldások vizsgálata
A természetvédelmi szempontok mellett megfontolandó, hogy a híres Duna-vízszint csökkenés kezelésére nem feltétlenül vízlépcsők megépítése a válasz. A jövőbeli energiabiztonság érdekében fontos lenne a hűtőtornyok kiépítése, amellyel a paksi atomerőmű hűtési igényét lehetne biztosítani. Az atomerőmű vészes üzemszünete miatt a kormány lépéseket kell, hogy tegyen az ország energiaszükségleteinek stabilitása érdekében.
Jelenleg hazánk naperőművek teljesítménye meghaladja a nyolcezer megawattot, így a megújuló energiák kiépítése komoly potenciált hordozhat. Ugyanakkor a szélerőművek telepítése teljes mértékben nem lenne elegendő, hiszen a szél nem fúj éjszaka, amikor a legnagyobb szükség van az energiára. Mindemellett a folyó fenntarthatóbb hasznosítása érdekében körültekintően kell megfontolni a hajózási és környezetvédelmi érdekeket.
A Duna vízszintje és természeti értékei védelme érdekében elengedhetetlen a tudományos alapú döntéshozatal és a szakmai viták folytatása, mely végül a folyó jövőjét és az országnak nyújtott energiaellátást egyaránt meghatározza.
