Komoly árat fizethet Magyarország a paksi leállásért
A paksi atomerőmű részleges leállása már most is jelentős kockázatokat hordoz nemcsak az energiaellátás, hanem a magyar gazdaság jövője szempontjából is. Az erőmű kieső termelése következtében a villamosenergia-import költségei megnövekedhetnek, ami a gazdasági növekedést is lassíthatja. Az idei GDP-t érintő hatások mértéke attól függ, mennyire sikerül helyreállítani az erőmű működését, illetve milyen mértékben tudják a lakossági és ipari energiafogyasztást csökkenteni.
Az Erste Group Research elemzője, Nyeste Orsolya szerint, ha a leállás elhúzódik, az a GDP növekedési ütemét több tized százalékponttal is csökkentheti. A paksi atomerőmű teljesítménye július 31-én csupán 230 megawatt volt, ami a 2000 megawattos kapacitásának alig 12%-át jelenti. Ez a helyzet már önmagában is érezhető hatással bír a hazai gazdaságra, hiszen a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a villamosenergia-terminálok közelítik a fogyasztási szintet, ami további intézkedéseket igényel.
A kormány tartalékerőművek aktiválásával próbálja mérsékelni a kiesést, ám ez is csak átmeneti megoldás, mivel a magyar energiastratégia jelentős része a paksi atomerőmű működésére épül. A magasabb importköltségek a nettó export romlásán keresztül mérsékelhetik a gazdasági növekedést. Ezen túlmenően, ha a közlekedési és ipari korlátozásokra is szükség lesz, a hatás még drámaibb lehet.
A kialakult helyzet a magyar gazdaság szerkezeti problémáira is rávilágít, amire a szakértők régóta figyelmeztetnek. Az atomerőmű nem csupán egy energiaforrás, hanem a magyar gazdaság alapvető pillére, amely a GDP mintegy fél százalékát adja. Ezért a kétséges működési helyzet akár 0,1 százalékpontos csökkenést is eredményezhet a negyedéves GDP-ben, ha a harmadik negyedév ötödén nem képes teljes kapacitással üzemelni az erőmű.
Az APA jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány víz- és energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be, kerülve a nem létfontosságú vízfelhasználást, valamint a nagyipari fogyasztók ideiglenes leválasztására is lehetőség van a hálózatról. Ezen intézkedések a magyar gazdaság stabilitásának megőrzése érdekében szükségesek, mivel Ausztria, mint a második legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, szorosan érdekeltté válik az események alakulásában.
Ha a fogyasztók folytatják a takarékoskodást, és elegendő mennyiségű hazai tartalék áll rendelkezésre, várhatóan elkerülhetők a további, drasztikus korlátozások. Az Erste Group Research jelenleg fenntartja a 2026-os évre vonatkozó 1,7%-os GDP-növekedési előrejelzését, amely azonban a jelenlegi helyzet alakulásától függően változhat.
