Nomád Világjátékok: lóháton cipelt kecsketetemmel és lovasíjászattal versenyeztek Kirgizisztánban
Augusztus 31. és szeptember 6. között rendezték meg a hatodik Nomád Világjátékokat Kirgizisztánban, amelyet a „nomád sportok olimpiájaként” is emlegetnek. Az eseményen idén száz ország több mint háromezer sportolója vett részt, és olyan különleges sportágak szerepeltek a programban, mint a lovasíjászat, a sólyomvadászat, valamint a Kok-Boru.
A Kok-Boru egy hagyományos kirgiz eredetű sportág, amely leginkább az amerikai focihoz hasonlítható, azzal a lényeges különbséggel, hogy a versenyzők lóháton küzdenek, és nem labdát, hanem egy 33 kilogrammos, fej nélküli kecsketetemet kell eljuttatniuk az ellenfél célterületére, egy kútba.
A Világjátékok programjában a Salburun nevű hagyományos kirgiz sport is helyet kapott, amely négy fő versenyszámot foglal magába: a sólyommal való vadászatot, a tajgánnal való vadászatot, a tajgánversenyt és a lovasíjászatot. Emellett a lóhátról való birkózás is szerepelt a kínálatban, valamint különböző szabályok szerinti birkózóversenyek és logikai, szellemi játékok is.
A Nomád Világjátékokat 2014-ben hívták életre, és kétévente rendezik meg, kivéve 2020-at, amikor a Covid miatt elmaradt. Az első három alkalommal Kirgizisztán adott otthont az eseménynek, majd Törökország és Kazahsztán következett, idén pedig visszatért a szülőhazájába. 2021-ben az UNESCO a szellemi kulturális világörökség részévé nyilvánította a játékokat.
Magyarország az egyik legeredményesebb nemzet a Nomád Világjátékokon: az eddig szerzett 17 éremmel, köztük 5 arannyal az összesített éremtábla nyolcadik helyét foglalja el. Az élen Kirgizisztán áll 237 éremmel, köztük 81 arannyal, a második helyen Kazahsztán áll 40 első helyezéssel.
Az idei Világjátékokon az 54 fős magyar küldöttség is képviseltette magát. Lovasíjászatban Décsei Hanna aranyérmet, Vermes Balázs ezüstérmet szerzett, Koczka László pedig a gyalogos tradicionális íjászat 40 méteres kecskelövésén lett bronzérmes.
Göntér Balázs 2024-ben, az V. Nomád Világjátékokon kapott először lehetőséget arra, hogy képviselje Magyarországot. Az idei évben az „Ordo” elnevezésű ősi stratégiai és ügyességi kirgiz etnosportban vett részt, amelyben két hétfős csapat játszik egymás ellen másfél órás időkeretben. A játék lényege, hogy egy 12 méteres kör széléről az úgynevezett „tompoy” dobócsonttal kell eltalálni és kiütni a körből a középen elhelyezkedő kisebb méretű csontokat, amelyek katonákat jelképeznek. Ezt a sportot korábban háborúk és csaták szimulálására, valamint a kapcsolódó stratégiák kidolgozására használták.
A 14 résztvevő csapatból Göntérék az előkelő ötödik helyet szerezték meg, a legjobb európaiként. A Kyrchyn völgyének festői táján felépített etnofaluban versenyeztek, ahol szabadidejükben szurkolhattak magyar társaiknak, és körbejárták az etnofalu programjait, köztük a jurtaállító versenyt, a különböző tájegységek jurta-, népviselet- és ruhabemutatóit, valamint a nagy bazárt.
Göntér Balázs elmondta, hogy számára a Nomád Világjátékok ismét bebizonyította, mennyire fontos a különböző hagyományőrző etnosportokkal és a keleti népek kultúráival, szokásaival foglalkozni, erősítve a közös kötelékeket. Úgy véli, az esemény méltatlanul kevés figyelmet kap mind a sport, mind a kultúra szemszögéből, ami megerősíti abban, hogy egyesületével még szélesebb körben szeretné elterjeszteni és megismertetni ezeket az etnosportokat.
