Súlyos válságban a magyar mezőgazdaság
Aszály, zuhanó felvásárlási árak, drága termelés, állatbetegségek és finanszírozási gondok nehezednek a magyar mezőgazdaságra. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint a termelők jelentős része felélte tartalékait, ezért nem egy-egy ágazat átmeneti nehézségéről, hanem az élelmiszer-önrendelkezést és több mint százezer munkahelyet veszélyeztető válságról van szó.
A szervezet szerint a károkat csak összehangolt fellépéssel lehet mérsékelni: kiszámíthatóbb szabályozási és piaci környezetre, a gazdálkodók alkalmazkodására és a fogyasztók tudatos vásárlására egyaránt szükség van.
Szántóföldi növénytermesztés
A 2010-es évek közepétől a kedvező terményárak és a növekvő termésátlagok több jövedelmező évet hoztak, ami elfedte az ágazat versenyképességi problémáit. A törés 2022-ben következett be a rendkívüli aszállyal, amely azóta visszatérő problémává vált.
A talaj felső egyméteres rétegének vízhiánya jelenleg az ország egész területén eléri a 150 millimétert, a Dél-Alföldön a 200 millimétert is meghaladja. A búza termésmennyisége a tíz évvel korábbi átlaghoz képest mintegy 20 százalékkal, a kukoricáé 80 százalékkal esett vissza, a napraforgó hozamai szintén jelentősen romlottak. Koncz Máté, a szövetség elnöke szerint a gazdálkodók bevételét egyre kisebb termés határozza meg, miközben a ráfordítások ára drasztikusan emelkedett, a terményekért pedig sok esetben csak a hat-hét évvel korábbi szintnek megfelelő árat kapják.
Tejágazat: egész éves veszteségek
Az Európai Unióban a korábbi kedvező felvásárlási árak hatására bővült a tejtermelés, amit nem követett a fogyasztás növekedése. A kínai és amerikai vámok szűkítették az exportlehetőségeket, miközben az Egyesült Államokban és Új-Zélandon is emelkedett a kibocsátás. Az uniós nyerstej átlagos felvásárlási ára a tavaly év végi 47,98 eurocentről 2026 júliusára 41,84 eurocentre csökkent.
Magyarországon ennél nagyobb áresés következett be: a hazai átlagár a tavaly decemberi kilogrammonkénti 190 forintról júliusra 127 forintra zuhant. A tejfeldolgozók a túlkínálatra hivatkozva egyre keményebb feltételeket szabtak, több termelő csak rendkívül kedvezőtlen feltételekkel tudott szerződni. A MOSZ szerint a tejtermelők egész évben önköltség alatt értékesítették a tejet, amit az aszály miatti takarmány- és szalmahiány is súlyosbít.
Sertéságazat: zuhanó árak
A sertéságazatban szintén túlkínálat alakult ki. A felvásárlási árak 2025 júliusában kezdtek csökkenni, majd az afrikai sertéspestis spanyolországi megjelenése újabb áresést okozott. Magyarországon az Aujeszky-betegség, az afrikai sertéspestis házi sertésekben való megjelenése Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Somogy megyében, valamint a ragadós száj- és körömfájás miatt elvesztett piacok is nehezítik a helyzetet.
Míg 2025 júniusában a sertés hazai felvásárlási ára megközelítette a kilogrammonkénti 700 forintot, decemberre 500 forint alá esett, 2026 első nyolc hónapjában a havi átlagár egyszer sem haladta meg az 500 forintot. Az önköltség eközben 560–600 forint között alakult. Júliusban a vágósertés termelői ára éves összevetésben 35 százalékkal, a sertéscomb feldolgozói értékesítési ára 24 százalékkal csökkent, a fogyasztói ár azonban csak 15 százalékkal lett alacsonyabb.
Mit javasol a szövetség?
A MOSZ partneri viszonyt sürget az állam és a termelők között, a vízgazdálkodási döntésekben a gazdálkodói szempontok érdemi figyelembevételét, valamint az önkéntes kamarai tagság visszaállítását. A szervezet a termékpályákon képződő jövedelem igazságosabb elosztását, az árrésstop kivezetését és a vállalhatatlan szerződésekből való kilépés lehetőségét szorgalmazza.
A dömpingimport ellen a rövid ellátási láncok előnyben részesítését, a közétkeztetésben a helyi és magyar élelmiszerek nagyobb szerepét, a hungarikumoknál a magyar alapanyag előírását javasolja. Rövid távon az adók és egyes díjak befizetésének halasztását, célzott támogatásokat, valamint az agrárjövedelmek hektikus alakulását figyelembe vevő adórendszert tart szükségesnek.
A szervezet szerint a klímaváltozás miatt a gazdálkodóknak is át kell alakítaniuk a termelést: nagyobb szerepet kell kapniuk a vízmegtartó művelési módszereknek és a víztakarékos öntözésnek. A fogyasztóknak tudatosabban kellene olvasniuk a címkéket, és érdemes mérlegelniük a vásárlás gazdasági, társadalmi és környezeti következményeit is. A szövetség fő üzenete szerint a mezőgazdaság válsága nem marad meg a földeken: ha gazdaságok szűnnek meg és nő az importfüggőség, annak következményeit a fogyasztók is megérzik az árakban és az élelmiszer-ellátás biztonságában.
