A szakmai szervezet értetlenül fogadta Magyar Péter bejelentését, az egyeztetést is hiányolják
Magyar Péter miniszterelnök kedden, az Országgyűlés ülése előtt a Facebook-oldalán arról beszélt, hogy már dolgoznak azon a javaslaton, amely „a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza”. A parlamentben kifejtette: „A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek.” Hozzátette: „Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni.”
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) lapunknak küldött válaszában kifejtette: értetlenül fogadta a bejelentést. „Két évvel a legitim önkormányzati választásokat követően úgy tűnik, mintha a kormányzat megkérdőjelezné a 2024-es önkormányzati választás legitimációját” – írták. A szervezet szerint a parlamenti kijelentések sértőek voltak, és azt mutatják, hogy a megyei önkormányzatok tényleges feladatait nem ismerik kellő mélységben.
A MÖOSZ május 26-án levélben kérte a miniszterelnököt szakmai egyeztetésre a megyei önkormányzatok feladatköréről és jövőbeni szerepéről. Álláspontjuk szerint a vita iránya nem a területi középszint felszámolása, hanem annak megerősítése kell legyen. Konkrét javaslatokat is tettek a területi középszint megújítására, a felelős minisztériumtól azonban a mai napig semmilyen kezdeményezést nem kaptak.
A szövetség kitért arra is, hogy a bejelentés nem tükrözi a megyei önkormányzatok tényleges finanszírozását. A megyei önkormányzatok éves állami működési támogatása átlagosan 300–400 millió forint körül alakul, ami a hivatalok működését, a kötelező feladatellátást és a közgyűlések működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Példaként említették, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat központi támogatása 2012-ben 334 millió forint, 2025-ben 390 millió forint volt, ami az infláció mértékét sem követte.
Pajna Zoltán, a MÖOSZ elnöke, aki Hajdú-Bihar Vármegye Közgyűlésének elnöke is, hangsúlyozta: feladataikat ennek ellenére folyamatosan ellátják, ami csak következetes és takarékos gazdálkodással lehetséges. A havi egy-két munkanapra vonatkozó kijelentés sem tükrözi a valós működést – egy megyei önkormányzat vezetése éves szinten közel 500 rendezvényen, szakmai egyeztetésen, települési és térségi programon vesz részt. A közgyűlések ülései ennek a munkának csupán egy részét jelentik.
A válaszból az is kiderült, hogy Hajdú-Bihar megyében egy közgyűlési képviselő átlagos havi tiszteletdíja bruttó 170 ezer forint. A megyei önkormányzatok a TOP és TOP Plusz források területi tervezésében és koordinációjában is jelentős feladatot látnak el: közel 15 ezer projekttel kapcsolatban több mint 3000 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás felhasználásában vesznek részt. A közpénzfelhasználást a Magyar Államkincstár rendszeresen ellenőrzi, ezért a „kifizetőhely” minősítést szakmailag megalapozatlannak tartják.
A MÖOSZ-nál arról is érdeklődtünk, történt-e egyeztetés a bejelentés előtt. Válaszuk szerint nem volt, amit azért tartanak különösen meglepőnek, mert mindössze három munkanappal a bejelentés előtt nyolc önkormányzati szövetség tárgyalt Lőrincz Viktória miniszterrel az önkormányzati rendszer jövőjéről. Az egyeztetésen a kormányzat felelős vezetője egyetlen mondattal sem utalt a megyei önkormányzatok megszüntetésére vagy átalakítására. A MÖOSZ ezért joggal feltételezi, hogy a bejelentés mögött jelenleg inkább politikai, mint szakmai döntés áll.
A szövetség álláspontja szerint a területi középszintre szükség van, annak szerepét és eszközrendszerét azonban érdemes megerősíteni. Léteznie kell egy legitim és szakmailag felkészült területi szintnek, amely képes a helyi fejlesztési igények összehangolására, a települési és térségi szereplők összekapcsolására az országos és európai fejlesztéspolitikai célokkal, valamint a források koordinációjára és a területi egyenlőtlenségek kezelésére.
A MÖOSZ a jövőben indokoltnak tartaná a megyei önkormányzatok szerepének erősítését elsősorban a terület- és vidékfejlesztésben, a gazdaságfejlesztési és infrastrukturális tervezésben, a települések közötti együttműködések koordinációjában, valamint a megye kulturális értékeit és közösségi életét szolgáló programok szervezésében. Érvelésük szerint Magyarországon a megyék alkotják a NUTS3 területi szintet, amely az európai kohéziós politika egyik alapvető referenciaegysége, és a következő uniós fejlesztési ciklus előkészítése is egyre nagyobb hangsúlyt helyez a területi alapú tervezésre.
A szövetség együttműködést tervez a kormánnyal, és a jövőben is készen áll minden olyan feladat ellátására, amellyel a helyi közösségek érdekeit szolgálhatják.
