Tizenegy jelölt közül választják ki a Médiatanács új elnökét
A Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tizenegy elnökjelöltet hallgat meg. A szerdai első fordulóban hét pályázó mutatkozott be, négyen csütörtökön ismertetik terveiket. A bizottság várhatóan hétfőn dönt arról, kit javasol a Médiatanács elnökének, majd az előterjesztés a Művelődési Bizottság elé kerül, végül a plenáris ülés szavaz az új elnökről.
Tizenöt pályázatból tizenegy maradt versenyben
Hantosi István, a bizottság elnöke elmondta: összesen tizenöt pályázat érkezett az elnöki tisztségre. Egy pályázatot a szakmai koncepció hiánya miatt érvénytelenítettek, hárman visszavonták jelentkezésüket, így tizenegyen maradtak versenyben. Az üléseken tanácskozási joggal szakértők is részt vesznek.
Gerentsér Imre az emberközpontúságot helyezné előtérbe
Elsőként Gerentsér Imre mutatkozott be, aki korábban a Sanománál töltött be vezető pozíciót. Koncepciójában az emberközpontúságot helyezte az első helyre, és hangsúlyozta, hogy az NMHH-t emberközelivé kell tenni. Szerinte a digitális átalakulásban a nagy multinacionális szereplők fogságában vagyunk, ezért az NMHH-t a műhelymunka központjává tenné.
Jamriskó Tamás a szabályozó közeget erősítené
Jamriskó Tamás karrierjét végig a médiában töltötte, korábban a Független Médiaközpontot vezette. Fontosnak nevezte a szakmai érdekképviseletekkel való egyeztetést és a társadalmasítást. Az NMHH részleges átalakítását és újragondolását is kiemelte, a Médiatanácsot pedig a jogsértések következetes szankcionálójaként és a közönség jogainak védelmezőjeként látja.
Kajzinger Ervin a testületi döntéshozatali kultúrát honosítaná meg
Kajzinger Ervin, az NMHH nemzetközi igazgatója szintén pályázik a tisztségre. Elmondta: az NMHH-ból jövőálló hatóságot kell fejleszteni, mert a piaci viszonyok gyorsan változnak. A Médiatanácsban a testületi döntéshozatali kultúrát honosítaná meg, nagy hangsúlyt helyezve a függetlenségre, az érdemi vitákra, az átláthatóságra és a számonkérhetőségre. Kérdésre válaszolva leszögezte: nemzetközi igazgatóként nem vett részt olyan döntésekben, mint a Klubrádió frekvenciájának ügye.
Kaszó Klára a kiszámítható jogalkalmazást hangsúlyozta
Kaszó Klára korábban az RTL jogi igazgatója volt, ahol az ORTT-vel és az NMHH-val is tartotta a kapcsolatot. Elnökként a hatékonyság javítását tekintené elsődleges céljának, és fontosnak nevezte a kiszámítható, pártatlan jogalkalmazást. Arra a kérdésre, mi motiválja a karrierváltást, elérzékenyülve azt válaszolta: a szemeláttára épült le a magyar média szabadsága, és ha részt vehetne annak visszaépítésében, az különleges befejezése lehetne a karrierjének.
Komár István a védőháló hiányára figyelmeztetett
Komár István, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára prezentációval egybekötött bemutatkozásában arról beszélt, hogy negyven év alatt tartalomgyártóként megismerte a magyarországi médiagyártókat. Véleménye szerint van egy jól működő hálózat, de a védőháló nem funkcionál, mert hiányzik a kommunikáció és a párbeszéd. Az első évben a helyzetkép felmérésére és a monitoringra helyezné a hangsúlyt.
Németh Gábor Sándor az új szabályozási ciklus prioritásait vázolta
Németh Gábor Sándor 2010 óta dolgozik az NMHH-nál jogi szakértőként, főleg az infomédia területén, és részt vett az Internet Hotline létrehozásában is. Úgy látja, az új kormány és az új Országgyűlés a médiatörvény módosításával új pályára helyezte a magyar médiaigazgatást. A következő szabályozási ciklus kérdése szerinte nem az, hogy minden új technológiára új szabályt írjunk-e, hanem az, hogy azonos versenyhelyzetbe hozzuk a klasszikus médiát és az újmédiát. Prioritásként említette a kiszámítható és arányos jogalkalmazást, a gyermekvédelmet, a használható digitális jogvédelmet, valamint a szervezeten belüli világos rendet és mérhető teljesítményt.
Rébeli-Szabó Ferenc a szakmai függetlenséget emelte ki
Rébeli-Szabó Ferenc tizennyolc évet töltött a kiadói és médiaipari oldalon, jelentős időt vezetőként, az elmúlt tíz évben pedig vállalkozóként, tanácsadóként és szervezetfejlesztőként dolgozott. Kijelentette: pályája során mindig arra törekedett, hogy ne politikai, hanem szakmai szempontok határozzák meg a munkáját, és számára a szakmai függetlenség akkor is érték, amikor annak személyes következménye van. Alapelvként jelölte meg a kiszámíthatóságot, a párbeszédet, a tisztességes versenyt és az átláthatóságot, valamint a magyar kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását. Véleménye szerint Magyarországon harminc év adósság van egy élhető és átlátható médiatér kialakításában.
