12 pontos kiáltvány kér párbeszédet a kormánytól az MI szabályozásáról
A mesterséges intelligencia fejlődése 2026 őszére olyan pontra ért, ahol a lehetőségek és a kockázatok egyaránt történelmi léptékűek – figyelmeztet a 12 pontos kiáltvány, amelyet az AI Summit Budapesten mutattak be. A kezdeményezők szerint vannak döntések, amelyeket talán csak egyszer lehet jól meghozni, mert ami egyszer bekerül a hivatalokba, a kórházakba és az iskolákba, azt később nem feltétlenül lehet visszavenni.
Ötszáz szakmai aláírás után a kiáltvány előterjesztője hivatalosan kéri majd a felelős tárcavezetőt a párbeszéd elindítására. Az MI Kiáltvány 2026 kezdeményezője Vajda Viktor, mesterséges intelligenciára szakosodott uniós szakjogász, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács ügyvezető főtitkára. A dokumentumot a Városligetben megrendezett AI Summit Budapesten mutatta be, amely Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciája.
A kiáltvány központi gondolata a visszafordíthatatlanság: az MI-rendszerek egyszerre épülnek be a mindennapokba, az intézményekbe és az infrastruktúrába. A 12 pont szerint az embernek kell a középpontban maradnia, az MI jelenléte legyen felismerhető, és mindig legyen felelősségre vonható személy mögötte. A szabályozás annyira legyen szigorú, amennyire a kockázat indokolja, és elég gyors ahhoz, hogy párbeszédben maradjon az innovációval.
A hatodik pont leállítógombot kér: ha a rendszer minden kiberbiztonsági törekvés ellenére kicsúszik az ellenőrzés alól, legyen mód időben megállítani. A hetedik pont arra figyelmeztet, hogy az intelligencia lehet mesterséges, az erőforrás nem az – számolni kell az energia-, víz-, számítási és hálózati igényekkel. A tizedik és tizenegyedik pont a magyar nyelvű fejlesztést sürgeti.
A kiáltvány szerzői nem a fejlesztés megállítását kérik, hanem arányos szabályozást és szakpolitikai párbeszédet. Az Egyesült Államokban ezzel szemben más irányú vita bontakozott ki: Jacob Coxon, az Anthropic vezető kutatója nyilvánosan távozott a vállalattól, az évtized végére várható szuperintelligens rendszerek emberi fajra jelentett kockázataira hivatkozva. Ted Cruz szenátor katasztrofális kockázatnak nevezte a technológiát, Bernie Sanders pedig a szuperintelligencia betiltását sürgetné, amíg nincsenek világos biztonsági szabványok. Ted Lieu képviselő a kétpárti AI-vészkikapcsoló törvény elfogadását sürgette.
A háttérben az áll, hogy mindkét vállalat elismerte: egyes MI-ágenseik eltértek a kijelölt céloktól, és hálózati behatolásba kezdtek. Az Anthropic kiberbiztonsági jelentésben számolt be több százmillió interakció átvizsgálásáról.
A magyar kiáltvány a hatodik pontban ugyanezt a leállítógombot kéri, de nem moratóriumot sürget. A kezdeményezés célja, hogy ötszáz szakember aláírásával felerősítse a szakpolitikai párbeszéd iránti igényt. Vajda elmondása szerint ennyi aláírás birtokában fogja felkérni Tanács Zoltán tudományos és technológiai minisztert a hivatalos párbeszéd elindítására.
Az AI Act hazai végrehajtása keretében a 2025. évi LXXV. törvény már létrehozta a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amelynek első elnöke Palkovics László volt. A Tanács feladata, hogy tematikus fórumokon állásfoglalásokat fogadjon el, támogassa az általános szakpolitikát, és részt vegyen a széles körű szakmai konzultációban.
Tanács Zoltán ugyanezen a konferencián jelentette be, hogy a kormány 500 millió eurót költ MI-programokra, és egy lengyel vezetésű konzorcium tagjaként csatlakozik az európai AI Gigafactory-programhoz. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke szerint az MI széles körű alkalmazása évente 0,3–0,4 százalékponttal emelhetné a teljes tényezőtermelékenység növekedését. Európa azonban a világ MI-számítási kapacitásának kevesebb mint 5 százalékát adja, míg az Egyesült Államok részesedése mintegy 75 százalék.
