Borbély Zoltán: A legfőbb ügyész erősebb poszt az államfőnél és a Kúria elnökénél
A Tisza Párt néhány óra leforgása alatt elutasította a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét, így Baka Andrásnak új személyt kell javasolnia. Arról, hogy mi állhatott Szathmáry Zoltán jelölésének, majd elutasításának hátterében, és milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani az ügyészség következő vezetőjét, Borbély Zoltán ügyvédet, korábbi legfőbb ügyészségi ügyészt és ügyészségi szóvivőt kérdezték.
Hétfő reggel Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyészét jelölte a legfőbb ügyész posztjára. Pár órával később Magyar Péter közölte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja Szathmáry megválasztását, amit kedd reggel egyhangú szavazással meg is erősítettek. A miniszterelnök Baka Andrást új jelölt állítására kérte, hogy mielőbb megválasztható legyen az új legfőbb ügyész.
Nem ez az első elutasított jelölt
Borbély Zoltán elöljáróban elmondta, hogy nem Szathmáry Zoltán az első legfőbbügyész-jelölt, akit elutasított a kormánytöbbség. 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök hasonló szituációban Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét jelölte a posztra, de a parlament nem támogatta a megválasztását. Az MSZP és az SZDSZ különböző kifogásokkal azért nem állt a jelölt mögé, mert Sólyom nem egyeztetett a pártokkal. Az államfő ezután új jelöltet keresett, és ismét az ügyészi szervezeten belül találta meg az emberét Kovács Tamás, az akkori katonai főügyész személyében, akit 2006 októberében már nagy többséggel meg is választott az Országgyűlés. Kovács nem töltötte ki a hatéves ciklust, mert 2010-ben, 70 éves korában megszűnt a megbízatása.
2010-ben jelentősen megváltoztak a legfőbb ügyész megválasztásának szabályai. 1990-ben, amikor Györgyi Kálmán lett az ügyészség vezetője, a tekintélyes büntetőjogászt még egyszerű többséggel választották meg, mert a rendszerváltozás hajnalán abból indultak ki, hogy az ügyészséget előbb vagy utóbb a kormány alá helyezik, így egyszerű kormányzati többséggel is lehessen legfőbb ügyészt választani. 2010 novemberétől a második Orbán-kormány kétharmadhoz kötötte a választást, hatról kilenc évre növelte a mandátum hosszát, és megszüntette a legfőbb ügyész interpellálhatóságát.
A folyamat azzal a 2004-es alkotmánybírósági határozattal kezdődött, amely szerint a legfőbb ügyész a feladatkörében hozzá intézett interpellációra köteles választ adni, de azt is rögzítette, hogy az interpellációs válasz elutasítása nem változtatja meg a közjogi helyzetét, és a parlament egyedi ügyekben sem utasíthatja. Ugyanitt elvi éllel azt is kimondták, hogy az ügyészség önálló alkotmányos tényező. Ez azért volt lényeges, mert Polt Pétert 2002-től rendre leszavazta az akkori MSZP–SZDSZ kormánytöbbség.
Szervezeten belülről vagy kívülről?
Arra a felvetésre, hogy Baka András jelöltjének elutasítása arra utalhat, hogy a Tisza Párton belül sem dőlt még el, a szervezeten belülről vagy kívülről jöjjön-e a jelölt, Borbély Zoltán kifejtette: teljesen mindegy, honnan jön az új legfőbb ügyész. Lehet kiváló egyetemi oktató, mint 1990-ben Györgyi Kálmán, vagy az ombudsmani hivatalból érkezett Polt Péter is volt, de lehet akár jeles büntetőbíró vagy tekintélyes ügyvéd is, a lényeg az, hogy kívülről vagy belülről legyen rálátása az ügyészi munkára és a szervezetre. A rendszerváltozás utáni négy legfőbb ügyész közül ketten is kívülről, a civil világból érkeztek, ketten pedig belülről.
Szathmáry Zoltán jelölését váratlannak nevezte, ami még az ügyészek körében is hatalmas meglepetést okozott. Hozzátette: a jelölt felelős beosztásokban dolgozott és dolgozik az ügyészségen, évekig vezette például az informatikai osztályt, márpedig a kiberbűnözés vagy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos visszaélések már most hatalmas kihívás elé állítják a vádhatóságot. Szathmáry munkáját jól ismerik a Legfőbb Ügyészségen, de azon kívül már kevésbé. Borbély Zoltán szerint nem volt kellően transzparens a köztársasági elnök érvrendszere, szinte semmit nem lehet tudni arról, milyen kritériumok alapján hozott döntést, ami ettől még lehet jó.
Belovics Ervinre esne a választása
Borbély Zoltán szerint a legfőbb ügyész erősebb poszt, nagyobb hatalom birtokosa, mint a köztársasági elnök vagy a Kúria elnöke. Ha ő jelölhetne legfőbb ügyészt, akkor Belovics Ervinre esne a választása, aki bár 69 éves, jó kondíciónak örvend, és mindent tud az ügyészi hivatásról. Amikor a legfőbb ügyész helyetteseként 2006-ban néhány hónapig ő irányította az ügyészséget, gördülékenyen ment a munka, olajozottan működött a gépezet.
