Kiugró drágulás Kelet-Magyarországon: 26 százalékos áremelkedés is előfordult
Miközben országosan 16 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt, a kelet- és délkelet-magyarországi régiókban a négyzetméterárak ennél jóval nagyobb ütemben emelkedtek. Az adatok szerint a vizsgált térségekben átlagosan mintegy 24 százalékos volt a drágulás, ami azt jelzi, hogy az eddig olcsóbb alternatívát kínáló térségek is gyorsan zárkóznak fel.
Nyíregyházától Békéscsabáig: a legnagyobb mértékű drágulás helyszínei
A területi különbségek jelentősek. Nyíregyházán és környékén 26,2 százalékos, a Miskolc–Gyöngyös–Szolnok–Jászberény térségben 25 százalékos, Békéscsaba környékén 22 százalékos négyzetméterár-emelkedést mértek. Debrecenben 10, Szegeden mindössze 4,4 százalék volt a drágulás.
A nagyobb ütemű áremelkedés elsősorban azokon a településeken figyelhető meg, ahol alacsonyabb árszintről indult a piac, így ezek a városok sok vásárló számára továbbra is elérhetőbbek maradtak. A jellemző vételár Debrecenben 60 millió, Szegeden 46 millió, Nyíregyháza környékén 42,5 millió, Békéscsabán pedig 28 millió forint volt. Az értékesítési idő Békéscsabán 72-ről 46 napra, a Miskolc–Gyöngyös–Szolnok–Jászberény térségben 78-ról 64 napra rövidült, Debrecenben és Szegeden viszont legalább egy héttel hosszabb lett. Az alku mértéke jellemzően 1–3 százalék maradt.
Egyre nagyobb hitel kell a belépéshez
A vevők a megemelkedett lakásárakhoz egyre nagyobb hitelfelvétellel próbálnak alkalmazkodni. A XIV. és XVI. kerületben 2026 első felében visszafogott volt a forgalom, a vevők 60–70 százaléka támogatott hitellel próbált vásárolni. A XIX., XX. és XXIII. kerületben a vevők mintegy kétharmada hitelből vásárolt. A belső pesti kerületekben, a VI., VII., VIII. és IX. kerületben a vevők mintegy 80 százaléka vett igénybe hitelt, a felvett kölcsönök átlagos összege 30–35 millió forint között alakult. A IV. és XV. kerületben a hitelből vásárlók jellemzően 40–50 millió forintos összeggel vágtak bele az ügyletbe, a X. és XVII. kerületben pedig sok vevő mindössze 10–20 százalékos önerővel rendelkezett, ezért legalább 35–40 millió forintos kölcsönre volt szüksége.
A fiatalok fele sem bízik abban, hogy saját lakást vehet
A 18–31 évesek körében végzett kutatás szerint a megkérdezettek 60 százaléka úgy látja, a lakásárak gyorsabban nőnek a megtakarításainál, 56 százalék pedig szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy generációjának reális esélye van saját lakást venni. Ennek ellenére 77 százalék továbbra is egyik legfontosabb hosszú távú céljának tekinti a saját otthont. A válaszadók 70 százaléka fontosnak tartja, hogy mielőbb elkezdjen félretenni, 63 százalék a pénzügyi biztonságot a pillanatnyi fogyasztás elé helyezi, 58 százalék pedig rendszeresen takarékoskodik. Ugyanakkor mindössze 51 százalék állítja, hogy tisztában van az első lakás megvásárlásához szükséges pénzügyi lépésekkel.
Jövőre visszatérhet a 27 százalékos áfa
Az új lakások áfaszabályainak változása tovább nehezítheti az otthonteremtést. Az általánosan alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfa 2026 végén kifut, és 2027-től főszabály szerint ismét a 27 százalékos kulcs lép életbe. Azoknál a projekteknél, amelyek megfelelnek az átmeneti feltételeknek – így például építési engedélyük 2026. december 31-ig véglegessé válik –, 2030 végéig fennmaradhat az 5 százalékos adómérték. A kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken található, feltételeknek megfelelő új lakásoknál 2027 után is megmarad az 5 százalékos áfa. 2026 első felében 16 588 lakás építésére adtak ki engedélyt, mintegy 30 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Egy ma bruttó 100 millió forintos, 5 százalékos áfával értékesített lakás csaknem 21 millió forinttal kerülne többe, ha változatlan nettó árra 27 százalékos áfa rakódna.
A költözési adatok is az árakat követik
2025-ben 417 ezren változtattak állandó lakhelyet: 226 ezren másik településre, 191 ezren településen belül költöztek, összesen 10 százalékkal kevesebben, mint 2024-ben. A tíz legnagyobb járásközi áramlás mindegyikének Budapest az egyik végpontja. A fővárosból több mint 16 ezren költöztek Pest megyébe, fordított irányban közel 10 ezren, így Budapest nettó mintegy hétezer lakost veszített ebben az összevetésben. A főváros a 20–29 évesek vándorlásában még nettó nyertes, 35–39 éves korban viszont már megfordul a mérleg. A 100–300 ezres nagyvárosok és Budapest veszteséget könyveltek el, a 2–5 ezer lakosú települések viszont 5800 fős nettó nyereséget értek el. A tizenöt legnagyobb nyertes járás közül tizenkettő Pest megyei. A Balaton hét tóparti járása együttesen 1252 fővel gyarapodott. Budapest lakásárprémiuma az agglomerációhoz képest 2023 és 2025 között 1,45-szörösről 1,69-szeresre nőtt, miközben a főváros Pest megyével szembeni nettó vándorlási vesztesége 5,2 ezerről 6,7 ezer főre emelkedett.
