Soha nem látott szakadék a magyar labdarúgásban
Csaknem hatvanezer néző teremtett fantasztikus hangulatot a Puskás Arénában az ukránok elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen. Tíz éve hasonló a helyzet: ha a válogatott játszik, megtöltik a lelátókat, bárki is az ellenfél. Miközben a nemzeti csapat iránti érdeklődés sosem látott magasságokban van, a hazai élvonal ebből szinte semmit sem profitál.
Az NB I nyolcadik fordulójában átlagosan 4279-en látogattak ki a mérkőzésekre. A hetedik körben az FTC–Újpest derbin húszezren voltak kint, ekkor az átlag már hatezer fölött volt. A 4279-es adat ugyanakkor besimul az előző évek enyhén növekvő átlagába.
Régiós összehasonlításban is elmaradásban az NB I
A szomszédos országok közül Ausztriában a Salzburg és a Rapid Wien hazai találkozóján is több mint tízezren voltak, Romániában pedig az Universitatea Craiova–FCSB rangadót 27 ezren nézték élőben. A régióban a 4000-4500-as átlagnézőszámmal az NB I a szerb, a szlovák és a szlovén ligát előzi, az osztrák élvonal azonban közel kétszer annyit ver a mieinkre.
Nem teljesült a 2010-es stratégia
A Magyar Labdarúgó-szövetség 2010-ben „A Magyar Labdarúgás Stratégiája – a megújulás évtizede” címmel adott ki tanulmányt, amelyben azt vállalta, hogy a 2800 fős átlagnézőszámot 2016-ra hatezerre, 2018-ra nyolcezer fölé emeli. Az emelkedés ugyan megtörtént, de a bűvös hatezertől is elmarad az élvonal még 2026-ban is.
Szabados Gábor sportközgazdász szerint a legnagyobb probléma nem a hasraütésszerűen kitalált számokkal volt, hanem hogy nem volt mellérendelve semmilyen terv a megvalósításra. „A magyar futballnak nincs arra válasza, hogyan lehetne nézőszámot növelni a stadionokban” – mondta.
Vági Márton, az MLSZ főtitkára elismerte, hogy túlzóak voltak a 2010-ben megfogalmazott elvárásaik, ezért később korrigálták azokat. Hozzátette: ahol eredményes a csapat, ott több néző van, ahol kevésbé, ott megcsappan a nézőszám.
A klubok nem voltak rákényszerítve a nézőszám növelésére
Szabados Gábor szerint az elmúlt 16 évben a klubok azért nem foglalkoztak a nézőszámmal, mert az állam direkt és indirekt támogatásokkal pumpálta a pénzt a klubokba. „Az MLSZ-nek nincsen látható terve, hogyan növelje a nézőszámot” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar sportszervezeteknél a marketingtudás hiányos.
Az új kormány bejelentése után, amely szerint a magyar sportéletben drasztikus változtatásokat szeretnének, a klubok ráeszméltek: változni kell, a piaci alapú bevételeket növelniük kell. Az NB I-es átigazolási időszak lezárulta után a játékosértékesítésből származó 38,5 millió euró nem csupán abszolút rekordot jelent, de megközelíti az egész idény során felállított előző éves csúcsot is.
Két külön dimenzió: válogatott és NB I
A magyar válogatott mérkőzéseire soha nem látott az érdeklődés: egy-egy tétmérkőzésre nagyon gyorsan elfogynak a jegyek a 65 ezres Puskás Arénába. Közben az NB I-ben ez nem látszik a nézőszámokban. Szabados Gábor szerint óriási szakadék van a labdarúgó NB I és a válogatott mérkőzései iránti érdeklődésben.
Csernus Imre sportpszichológus szerint a válogatott meghatározó játékosait nem az NB I-ben kell keresnünk, ők döntően külföldön játszanak. Véleménye szerint ha az élvonalban is lennének Szoboszlai Dominik-féle sztáralkatok, az a nézőszámon is meglátszana.
Csernus úgy látja, a stadionépítések sora a legtöbb emberben ellenszenvet váltott ki. „Sok embernek rossz érzése van a stadionokkal és a labdarúgókkal szemben” – mondta. A változás szerinte nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, először a magyar ember érzelmi önbizalmát kellene növelni.
