Jelentősen javult a második negyedévben a költségvetés hiánya az év eleji kiugráshoz képest
Az első negyedévi, GDP-arányosan 9,0 százalékos hiány után április–júniusban 3,3 százalékos deficit keletkezett a kormányzati szektorban. Az egy évvel korábbi, minimális többletet mutató második negyedévhez képest viszont romlott az egyenleg.
A Központi Statisztikai Hivatal október 1-jén közzétett előzetes adatai szerint 2026 első félévében 2809,5 milliárd forint, az időszak GDP-jének 6,2 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. Ebből a második negyedévre 758,2 milliárd forint jutott.
Az első félévben a kormányzati szektor bevétele 19 018,1 milliárd, kiadása 21 827,6 milliárd forint volt. A bevételek az előző év azonos időszakához képest 539 milliárd forinttal, 2,9 százalékkal emelkedtek, miközben a kiadások 2121 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal nőttek. A két oldal eltérő üteme magyarázza, hogy az egyenleg 1582 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,3 százalékponttal kedvezőtlenebb lett.
Az első félévben a központi kormányzat 3106,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítási alapok 16,1 milliárd forintos hiányát az önkormányzatok 313,1 milliárd forintos többlete mérsékelte. A második negyedévben ugyanakkor már mindhárom alrendszer mínuszban zárt: a központi kormányzatnál 676,9 milliárd, az önkormányzatoknál 50,5 milliárd, a társadalombiztosítási alapoknál 30,8 milliárd forint hiány keletkezett.
Csökkentek a bevételek a második negyedévben
A második negyedévben a kormányzati bevételek 359 milliárd forinttal, 3,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Ez éles fordulat az első negyedévi 10,6 százalékos növekedés után, különösen a bérek emelkedése és a fogyasztás bővülése mellett.
Az áfabevételek továbbra is emelkedtek, de növekedésük az első negyedévi 6,1 százalékról 2,3 százalékra lassult. A jövedelemadó-bevételek bővülése 11,4 százalékról 8,3 százalékra mérséklődött. A legnagyobb változás az „egyéb bevételek” soron történt: az első negyedév 23,5 százalékos emelkedését a másodikban 31,8 százalékos visszaesés követte.
A féléves összesítésben még növekedést mutattak a fő adó- és járulékbevételek. A tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások 473 milliárd forinttal, 10,4 százalékkal bővültek, ez jelentette a legnagyobb összegű emelkedést. Az áfabevételek 163 milliárd forinttal, 4,1 százalékkal nőttek. A termeléshez kapcsolódó adók 150 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal emelkedtek. A jövedelemadó-bevételek 313 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal lettek magasabbak, az egyéb bevételek viszont 399 milliárd forinttal, 11,4 százalékkal csökkentek.
Lassult a kiadások növekedése, csökkentek a beruházások
A kiadások a második negyedévben 462 milliárd forinttal, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, jóval lassabban az első negyedévi 17,1 százaléknál. A bevételek csökkenése miatt azonban az egyenleg így is 820 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,6 százalékponttal romlott az egy évvel korábbihoz képest.
A féléves adatokban a kifizetett munkavállalói jövedelem emelkedett a legnagyobb összeggel és ütemben: 1044 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal. A pénzbeni társadalmi juttatások 609 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal nőttek. A folyó termelőfelhasználás 129 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal emelkedett. Az egyéb kiadások 607 milliárd forinttal, 15,6 százalékkal bővültek. A kamatkiadások az első félévben 44 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal lettek magasabbak.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az első félévben 311 milliárd forinttal, 21,5 százalékkal csökkent. Az első negyedévi 29,9 százalékos visszaesést a második negyedévben újabb, 16,4 százalékos mérséklődés követte.
Tartható lehet az idei hiánycél
A nemzeti számlák második előzetes adatai szerint a kormányzati szektor 2025-ös hiánya 4145 milliárd forint, a GDP 4,7 százaléka volt. Az adósság az MNB adatai alapján az év végén 64 923 milliárd forintot, a GDP 74,4 százalékát érte el.
Az idei évre tervezett 7,5 százalékos hiány a jelenlegi helyzet alapján tarthatónak tűnik, fegyelmezett költségvetési politika mellett pedig alacsonyabb is lehet. Ezzel összhangban említhető a jegybank 6,9 százalékos előrejelzése. Az idei első két negyedév tényszámaival és a tavalyi második félév adataival számolva 6,4 százalékos deficit adódna, ennél azonban magasabb hiány várható, többek között az aszály hatásai miatt.
A következő hónapok fő kérdése, hogyan alakul az év hátralévő része, és milyen pályán sikerül később lefaragni a hiányt. A piac kiemelten várja a jövő évi költségvetést és az abban felvázolt hiánypályát, a deficit mérséklése az euró bevezetése szempontjából is fontos mérföldkő lenne.
