Újabb lépéssel került közelebb az AfD a kormányzáshoz
Megválasztották az AfD jelöltjét, Tobias Rauscht a szász-anhalti tartományi parlament házelnökének. A 35 éves politikust a 83 fős parlament 48 képviselője támogatta a titkos szavazáson, 29-en nemmel voksoltak, öten tartózkodtak. Ezzel Rausch lett a párt történetének első házelnöke. A szavazás a vártnál kedvezőbben alakult, mivel az AfD-nek és a BSW-nek együttesen 44 képviselője van, Rausch azonban néggyel több szavazatot kapott.
A magdeburgi parlament október 6-án ült össze először azután, hogy egy hónappal korábban az AfD fölényes győzelmet aratott a tartományi választáson. A nyitóülés egyetlen napirendi pontja a házelnökválasztás volt. Mivel a szavazás titkos volt, nem tudni pontosan, kik szavazták meg Rauscht. A die Linke, a Zöldek és az SPD előre jelezték, hogy nemmel szavaznak, összesen 24 képviselőjük van. Vélhetően a 15 fős CDU-frakcióból szavaztak néhányan igennel, annak ellenére, hogy frakcióelnökük, Sven Schluze korábban tartózkodást jelentett be – végül csak öten tartózkodtak.
Rausch megválasztása után azt mondta, nem egy képviselőcsoport, hanem az egész parlament házelnöke szeretne lenni, és tiszteletben kell tartani a képviselők eltérő véleményeit. A párt első házelnöke a német politikában tűzfalnak nevezett, az AfD köré vont politikai karantén megszüntetése mellett érvelt. A párt szövetségi társelnökei, Alice Weidel és Tino Chrupalla gratuláltak Rauschnak, és történelmi lépésnek nevezték a választást.
A házelnökválasztás nem volt mentes kisebb botrányoktól: a parlament előtt több százan tüntettek az AfD ellen, amelyet a tartományi Alkotmányvédelmi Hivatal bizonyítottan jobboldali szélsőséges csoportként tart számon. Néhány AfD-s politikus kiment a tüntetőkhöz, akik fütyüléssel és kiabálással fogadták őket. A magdeburgi rendőrség szerint összesen öt tüntetést jelentettek be az alakuló ülésre.
Az ülést levezető korelnök, a linkés Eva von Angern konfrontatív beszédet tartott: felhívta a figyelmet, hogy a demokrácia és az emberi jogok nem adottságok, hanem mindennap meg kell azokat védeni. Kritizálta az AfD miniszterelnök-jelöltjét, Ulrich Sigmundot, akit hataloméhesnek nevezett, és bírálta a párt tervét a parlamenti szakbizottságok számának csökkentésére. Az AfD módosítani szerette volna a napirendet, hogy már az alelnökökről is döntsenek, de ezt von Angern a többi frakcióval egyeztetve nem fogadta be.
A házelnök megválasztásával az AfD újabb lépést tett a kormányzás felé a 2,14 milliós lélekszámú tartományban. A kormányalakítás azonban nehezebb lesz: a BSW-n kívül a többi párt előre jelezte, hogy nem szavazza meg az AfD miniszterelnök-jelöltjét, és nem támogatja a kisebbségi kormányra készülő pártot. Sigmund decemberig szeretné megválasztatni magát miniszterelnöknek, első körben abszolút többséggel. Ha ez nem sikerül, a második körben más pártok is állíthatnak jelöltet, a harmadik körben pedig már elég az egyszerű többség – a BSW ígérete szerint ilyenkor tartózkodással segítené a jelölt megválasztását.
Ha Sigmundot miniszterelnökké választanák, kormányának több nehézséggel kell szembenéznie: a tartományi AfD-nek nincs elég kádere a minisztériumok feltöltéséhez, és parlamenti többség hiányában nehezen tudna törvényeket elfogadni. Az AfD ezért bizonyos esetekben a szövetségi szinten kormányzó CDU javaslatait nyújtaná be, ami növelné a nyomást a kereszténydemokratákon. A választás estéjén Sigmund arról beszélt, csak biztos parlamenti többséggel lenne hajlandó kormányozni, míg a párt társelnökei szerint parlamenti többséggel vagy anélkül, de az AfD kormányozni fog Magdeburgban.
