Élőben közvetítik a 13 ember haláláért felelős tömeggyilkos kivégzését Amerikában
Az amerikai védelmi minisztérium élőben közvetíti Nidal Hasan kivégzését, akit 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison 2009-ben elkövetett lövöldözés miatt. A kivégzést december 3-ra tűzték ki, és kivégzőosztag hajtja végre.
Az Egyesült Államokban még soha nem közvetítettek televízióban vagy interneten törvényes kivégzést. A Pentagon október 8-án megerősítette a közvetítés tervét.
A korábbi katonai pszichiátert 2013 augusztusában ítélte halálra egy katonai esküdtszék 45 rendbeli előre megfontolt gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt. Hasan 2009-ben a Fort Hood egészségügyi létesítményében nyitott tüzet egy lézeres irányzékkal felszerelt pisztollyal. A támadásban 13 ember halt meg. A férfi akkoriban Afganisztánba készült. Elfogásakor meglőtték, azóta részlegesen lebénult, kerekesszéket használ.
A kivégzésre december 3-án, csütörtökön helyi idő szerint várhatóan 13 órakor kerül sor ugyanazon a bázison, ahol a lövöldözés történt. Pete Hegseth védelmi miniszter sajtóbeszámolók szerint arról beszélt, hogy nem volt nehéz döntés a helyszín, az időpont és a végrehajtás módjának kiválasztása. „Gondoskodunk róla, hogy az emberek megnézhessék, hogy nyilvános legyen. Mert az embereknek meg kell érteniük, hogy az ilyen dolgoknak súlyos következményei vannak” – mondta. A miniszter az X-en is megerősítette a közvetítést. Arra a kérdésre, hogy Hasannak voltak-e utolsó kívánságai, így válaszolt: „Nem érdekel. December 3-án majd meglátjuk.”
Az amerikai katonai jog szerint a kivégzőosztag általi kivégzéshez az elnök jóváhagyása szükséges. A Pentagon hétfőn közölte, hogy Donald Trump Hegseth javaslatára engedélyezte Hasan kivégzését. A Fehér Ház a közvetítés támogatásáról nem foglalt állást, a kérdéseket a védelmi minisztériumhoz irányította.
Hasan kivégzése lehet az első kivégzőosztagos eset 1945 óta az amerikai hadsereg történetében; információ szerint 1961 óta nem történt katonai kivégzés az országban. Az utolsó törvényesen engedélyezett nyilvános kivégzést 1936-ban hajtották végre. A Reuters szerint a sajtó korábban többször próbálta elérni kivégzések televíziós közvetítését, de a bíróságok ezt megakadályozták. Szakértők nem tudnak más országról, amely törvényes kivégzést közvetítene; nyilvános kivégzéseket az utóbbi években többek között Iránban és a tálibok irányítása alatt álló Afganisztánban hajtottak végre.
Eugene Fidell katonai jogi szakértő, a Yale Egyetem oktatója rendkívül szokatlannak nevezte a tervet, és úgy látja, Hasan szövetségi bíróságon indíthatna pert a nyilvános bemutatás megakadályozásáért. Jonathan Lurie történész is megkérdőjelezte a nyilvánossá tételt: „Mi értelme van ennek? Ki akarna ilyet látni?”
Az Egyesült Államokban legalább öt állam jogrendje teszi lehetővé a kivégzőosztag alkalmazását; Dél-Karolinában 2025-ben hajtottak végre ilyen kivégzést, az elsőt 15 év után. A Trump-kormányzat a közelmúltban a szövetségi bűncselekmények legsúlyosabb eseteinél alkalmazható módszerek közé emelte a kivégzőosztagot, az áramütést és a gázzal történő megfojtást is, részben a halálos injekcióhoz szükséges szerek beszerzésének nehézségei miatt. A halálbüntetésről szóló vita az elmúlt héten ismét felerősödött, miután Tennessee államban meghiúsult Christa Pike kivégzése; az állam több mint kétszáz éve először készült női elítéltet kivégezni, de a nő életben maradt és kórházba került, ügyvédei szerint megbilincselve fekszik a kórházi ágyán.
