Választási győzelemmel helyettesíti a harctéri sikereket Putyin
Háború, ukrán dróntámadások, üzemanyaghiány és romló gazdasági helyzet közepette került sor Oroszországban a parlamenti választásokra. Az előre borítékolható volt, hogy Vlagyimir Putyin elnök pártja nyer, méghozzá a Kreml által elvárt arányban. A választás körüli trükkök, betiltások és keménykedés azonban arra utalnak, hogy megszűnt a háborúpárti konszenzus az orosz társadalomban.
A választás, ahol a cél a mozgósítás, nem a győzelem
Szeptember 18. és 20. között tartották az oroszországi parlamenti választásokat, amelyeken a Szövetségi Gyűlés alsóháza, az Állami Duma mind a 450 képviselői helyéről döntöttek a szavazók. A választásokat senki sem tartja demokratikusnak, szabadnak vagy tisztának – valószínűleg maguk a szervezők sem.
„Erre a választásra mindenekelőtt egy személynek van szüksége, ez pedig maga Putyin. Ezzel erősíti meg a saját és az ország által folytatott háború legitimitását, egy olyan időszakban, amikor romlik a közhangulat, és Moszkva sokat aggódik a közvélemény-kutatások miatt” – mondta Tatjana Sztanovaja, az R. Politik elemzőcég alapítója.
A cél az lehetett, hogy minél magasabb részvételi arányt és választási győzelmet állítsanak elő, bármilyen eszközzel. Putyin ezért ezúttal belevetette magát a kampányba, és nyilvános tévébeszédet is tartott.
Irányított demokrácia és legitimitás
Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz rendszerben alapvetően az elnökválasztás fontos, a parlament szerepe kisebb. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója hozzátette: fontos, hogy azt mutassák, Oroszországban továbbra is demokrácia van. Oroszországban irányított demokrácia működik: papíron tartanak választásokat, és léteznek ellenzéki pártok, de valójában nem működnek.
Rekordrészvétel, mélyponton lévő érdeklődés
2017-ben 47 százalékos, 2021-ben 51 százalékos részvételi arány után idén közel 60 százalékos részvételt értek el. A Kreml különböző eszközökkel mozgósított: az online voksolóknak nyereményeket ígértek. A választás iránti érdeklődés ugyanakkor mélypontra süllyedt: nem voltak nagygyűlések, a plakátok csak kis számban jelentek meg, több tévévita pedig elmaradt.
A pártok és az eredmények
Az Egységes Oroszország 349 helyet szerzett a Dumában, ami 25-tel több a korábbinál, és kétharmados többséget jelent. A koalíciós partner LDPR és a kívülről támogató Igazságos Oroszország mandátumaival együtt megvan a négyötöd is. Második a Kommunista Párt 37 hellyel a korábbi 57 helyett, őket az LDPR követi 23 székkel. Az Igazságos Oroszország négy, az Új Emberek Pártja 19 helyet szerzett. A Jabloko nevű rendszerellenes liberális alakulatot egy moszkvai bíróság eltiltotta az indulástól, miután népszerűsége növekedni kezdett, és nyíltan felvállalta a háború ellenzését.
Romló közhangulat, növekvő félelem
A Levada Központ mérése szerint Putyin népszerűsége hat százalékpontot esett, így is 74 százalékot jelent. A válaszadók 70 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok, 59 százalék már a béketárgyalásokat támogatná, és csak 31 százalék folytatná a harcokat. Egyes hírek szerint a Kreml azért akarta minél előbb és kevesebb zajjal megnyerni a választást, mert hamarosan nagyarányú kényszersorozásra kerülhet sor. Az oroszok 60 százaléka érzi úgy, hogy környezete szorong és feszült, ami rekordszám.
