Magához tért a kómából, és most arról vitáznak, kivégezzék-e újra
Texasban szerdán végrehajtották az idei 30. méreginjekciós kivégzést az Egyesült Államokban, miközben az igazságszolgáltatás komoly dilemmával néz szembe egy héttel korábbi tennessee-i eset miatt. A huntsville-i állami börtönben halálos dózisú pentobarbital beadásával kivégezték a 46 éves Jamaal Howardot, akit egy 2000-es rablógyilkosság miatt ítéltek halálra. Howard az utolsó szó jogán bocsánatot kért az áldozat családtagjaitól.
Egy héttel korábban Tennessee-ben az 50 éves Christa Pike a méreginjekció beadása után felébredt a halálos kómából. Pike-ot 1995-ben ítélték halálra osztálytársa meggyilkolása miatt. A szeptember 30-i kivégzés során legalább 5 gramm pentobarbitalt kapott, ami többszöröse a mély kómát és légzésleállást okozó adagnak. A kivégzés kezdetén jelezte, hogy fáj a karja, majd elveszítette az eszméletét és nehezen lélegzett. A hatóságok 90 perc után kórházba vitték, ahol lélegeztetőgépre került. Hat nappal később váratlanul magához tért és beszélni kezdett. Védőügyvédje, Randy Spivey szerint első kérdése az volt: „Hol vagyok?” Pike zavart és dühös volt, de tisztában volt azzal, mi történt vele.
Orvosszakértők szerint a kivégzés során több hiba történt. Pike-ot legalább hétszer szúrták meg a tűvel, a vénái beszakadhattak, így a méreg nem a véráramba, hanem a környező szövetekbe szivárgott. A gyógyszerrel is gond lehetett, mivel a nagy gyógyszergyárak megtagadják a kivégzésekhez használt szerek szállítását, több állam ellenőrizetlen, egyedi keverékeket előállító gyógyszertáraktól szerzi be ezeket. Tennessee kormányzója felfüggesztette az összes idei kivégzést, az állami börtön parancsnoka lemondott, a bíróság pedig elrendelte a kivégzőhelyiségben lévő bizonyítékok lefoglalását.
Hogy Tennessee másodszor is megpróbálhatja-e kivégezni Pike-ot, rendkívül összetett kérdés, amely ismeretlen jogi területre viszi az ügyet. Jogi és orvosi akadályok is vannak: ki kell deríteni, mekkora pszichés és fizikai trauma érte, okozott-e maradandó szervi vagy idegrendszeri károsodást a méreginjekció és a lélegeztetőgépen töltött idő. Bírósági, neuropszichológiai és igazságügyi elmeorvosi vizsgálatok sora szükséges annak megállapításához, hogy Pike jogilag beszámítható-e egy újabb kivégzéshez. Pereskedés esetén az ügyvédek az alkotmány 8. kiegészítésére hivatkozva kérhetik a halálos ítélet enyhítését, mivel a nő már elszenvedte a kivégzés kínjait. Büntetőjogászok szerint a jogi csatározások akár évekig tarthatnak.
Az USA történetében Willie Francist 1946-ban jegyezték fel, akit egy rosszul beállított villamosszékbe ültettek Louisianában, de az áram nem ölte meg; egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján másodszorra kivégezték. 2022-ben Alabamában Alan Miller és Kenneth Smith is túlélt egy-egy méreginjekciós kísérletet, mert nem találták el a vénájukat; keresetük ellenére a bíróság engedélyezte a másodlagos eljárást, így 2024-ben nitrogéngázzal végezték ki őket. Ugyanabban a börtönben, ahol Pike-ot is megpróbálták kivégezni, idén májusban Tony Carruthers, 2024-ben pedig Idahoban Thomas Creech élte túl a méreginjekciós kísérletet. Szakértők szerint Pike esete radikálisan különbözik a korábbiaktól: míg másoknál a kivégzést még a méreg mélyebb bejutása előtt leállították, addig Pike-nál a halálos adag bejutott, mégis túlélte, így ügye döntő hatással lehet a méreginjekció jövőbeli alkalmazására.
