Hack Péter: Megsérthették Seszták Miklós mentelmi jogát, elhamarkodott lehetett az őrizetbe vétel
Felmerült, hogy megsértették Seszták Miklós mentelmi jogát, a KDNP-s képviselőt ugyanis még azelőtt vették őrizetbe, hogy hivatalosan értesítették volna mentelmi jogának felfüggesztéséről. Hack Péter jogtudós, az ELTE professor emeritusa szerint indokolt lenne, hogy az Országgyűlés kivizsgálja az ügyet.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke ellentmondásosan kommunikált Seszták Miklós őrizetbe vételének körülményeiről. Először azt mondta, hogy miután a volt miniszter bement a bíróságra, az épületben tartózkodó Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese megvárta, amíg megjelenik a Magyar Közlönyben a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat, majd őrizetbe vette a KDNP-s képviselőt. Később viszont már arról beszélt, Tasnády csak azt várta meg, hogy az Országgyűlés elnöke kihirdesse a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntést, ezután kezdeményezte az őrizetbe vételt.
Unger azért próbálhatta pontosítani Seszták őrizetbe vételének körülményeit, mert az NVVH nem várta meg, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozat.
A politikus ügyvédje, Papp Gábor közölte: Seszták őrizetbe vételére szeptember 28-án 10 óra 54 perckor került sor, és az intézkedést már az NVVH hajtotta végre. A politikus mentelmi jogát felfüggesztő határozat csak 11 óra 46 perckor jelent meg a Magyar Közlönyben. Az ügyvéd törvénytelennek nevezte a volt miniszter megfigyelését és követését is, mivel az még mentelmi jogának felfüggesztése előtt történt.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) válaszában ezt vitatta. Azt írták: a büntetőeljárásról szóló törvény 215. paragrafus ötödik bekezdésének „a” pontja ad lehetőséget a leplezett megfigyelésre, amelyet a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki. A törvény 719. paragrafusának első bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően – tették hozzá.
Az NVVH szeptember 28-án reggel vonta magához a Központi Nyomozó Főügyészségtől az országgyűlési képviselőt érintő nyomozást, amikor a politikussal szemben intézkedtek.
Hack Péter a mentelmi joggal kapcsolatos eljárási rendről szólva elmondta, közvádas ügyekben a Legfőbb Ügyészség fordul az Országgyűléshez, kérve a gyanúval érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erről először a parlament mentelmi bizottsága foglal állást, majd a végső döntést az Országgyűlés plenáris ülésén hozzák meg. A jogtudós kifejtette, a mentelmi jog alapvetően a törvényhozás, az Országgyűlés intézményének a védelmét jelenti, és nem az egyes képviselők kiváltsága: ezért közvádas ügyben a képviselő nem is mondhat le mentelmi jogáról, arról csak az Országgyűlés jogosult minősített többséggel dönteni.
Miután a parlament döntött, kétféle hivatalos tájékoztatási mód jöhet szóba a mentelmi jog felfüggesztését kérő Legfőbb Ügyészség felé: a döntés megjelenik a Magyar Közlönyben, vagy az Országgyűlés elnöke hivatalosan tájékoztatja a Legfőbb Ügyészséget a döntésről.
Hack Pétert elmondta: ha a plenáris ülésen hozott döntést a televízióban vagy az arról szóló hírt egy újságban látta az eljáró ügyész, az nem számít hivatalos értesülésnek. Ez jogi szempontból abszurditás. A tévé, az újság nem számít hivatalos forrásnak – hangsúlyozta.
A Legfőbb Ügyészség azt közölte: október 5-én kapta meg az Országgyűlés elnökének a tájékoztatását az érintett képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről. Eszerint az Országgyűlés elnökének hivatalos tájékoztatása csak egy héttel Seszták mentelmi jogának felfüggesztése után jutott el a Legfőbb Ügyészséghez, amikor a volt fejlesztési minisztert már rég letartóztatták.
Hack Péter erre reagálva azt mondta: megsérthették Seszták Miklós mentelmi jogát, a lehetséges jogsértés körülményeit az Országgyűlésnek ki kellene vizsgálnia. Nem jó üzenet, hogy ilyesmi történik egy újonnan felálló hivatal első munkanapján – tette hozzá. A jogtudós szerint korábban már előfordult hasonló eset, amikor a parlament vizsgálatot is indított, majd megállapította, hogy 1992. augusztus 7-én, Kiskunfélegyházán a rendőrök megsértették Glattfelder Béla fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát.
