Egy párizsi zsidó családnál szerzett élmény változtatta meg a szaúdi aktivista gondolkodását
Gyermekkorában azt tanították neki, hogy a zsidók az ellenségei, egy párizsi zsidó családnál szerzett élmény azonban gyökeresen átformálta a gondolkodását. Loay Alshareef szaúdi békeaktivista ma az izraeli–arab megbékélés egyik ismert szószólója, aki szerint a hagyományos kétállami megoldás helyett új elképzelésre lenne szükség a palesztinok jövőjének rendezéséhez.
A szaúdi születésű üzletember és szoftvermérnök budapesti látogatása során beszélt a Hamász felelősségéről, az izraeli kormány bírálatának határairól, a szaúdi társadalom Izrael-ellenességéről, valamint arról, miért tartja követendőnek Magyarország bevándorláspolitikáját.
Egy párizsi család fordulata
Alshareef elmondása szerint családja nyitott, liberális közegben élt, ám a szaúdi oktatási rendszer akkoriban más volt, mint ma: olyan vallási tanításokkal találkoztak, amelyek a muszlimok iránti lojalitást hangsúlyozták, a nem muszlimoktól pedig távolságtartást vártak el. Mint fogalmazott, azt tanulták, hogy a zsidók Isten ellenségei, ezáltal örök ellenségeik is. A fordulópont 2010-ben következett be, amikor Párizsba ment franciául tanulni, és végül egy zsidó családnál lakott. A velük töltött idő alapjaiban változtatta meg a gondolkodását, és belső küzdelem indult benne a belé nevelt elképzelések és a személyes tapasztalatai között.
Nyilvánosan 2017-ben kezdett beszélni a megbékélésről, hét évvel a párizsi visszatérése után. Családja elfogadta a változást, barátai körében azonban vegyes volt a fogadtatás: voltak, akik támogatták, mások a mai napig nem állnak szóba vele, és néhányan azzal vádolták, hogy cionista, akit Izrael fizet.
Nem támogatja a kétállami megoldást
Alshareef nem támogatja a kétállami megoldást a jelenleg elképzelt formájában. Úgy véli, a palesztin államiság hagyományos modelljének lehetősége 2023. október 7-én végleg elveszett, és másfajta megközelítésre van szükség. Példaként az Egyesült Arab Emírségeket említette: szerinte Gázaváros, Hán Júnisz, Ramallah és Hebron önállóan működő közigazgatási egységeiből kiindulva, majd ezek egyesülésével jöhetne létre egy közös palesztin állam, amelyet „Palesztin Emírségeknek” nevezne. Ez akár negyven évet is igénybe vehet.
A gázai háborúért elsődlegesen a Hamászt teszi felelőssé, hangsúlyozva, hogy a háború megindításáról a szervezet vezetése döntött. Elismeri ugyanakkor, hogy az izraeli kormány bírálata önmagában nem antiszemitizmus, és a palesztin civilek szenvedése valóságos.
A szaúdi társadalom még nem kész a megbékélésre
A szaúdi társadalmat egyelőre nem tartja felkészültnek az Izraellel való megbékélésre. A közvélemény erőteljesen Izrael-ellenes, és ez az október 7-i támadásokat, valamint a gázai háborút követően tovább erősödött. Hisz abban, hogy az Ábrahám-megállapodások kiterjesztése hosszabb távon közelebb vihet a békéhez, és ezeket az amerikai diplomácia egyik legjelentősebb áttörésének tartja.
A jogos politikai kritika és az antiszemitizmus közötti határvonalról azt mondta: a legfontosabb különbség az, hogy valaki egy kormány politikáját bírálja, vagy egy nép önrendelkezési jogát tagadja. Utóbbiba sorolja a „folyótól a tengerig” szlogent is, amelyet Izrael megsemmisítését célzó jelszónak tart.
Magyarország bevándorláspolitikáját támogatja
Magyarországot konzervatív országként ismeri, különösen a bevándorlás kérdésében, és ezt a megközelítést támogatja. Úgy gondolja, Európában komoly kihívást jelent, amikor radikális bevándorlók megpróbálják megváltoztatni az egyes országok társadalmi és demográfiai viszonyait. Kritikusai szerint az izraeli–arab közeledés támogatásával elsősorban az izraeli álláspontot legitimálja, ő azonban leszögezte: nem a békeaktivizmusból él, szoftvermérnökként, vállalkozóként és befektetőként teremtette meg a megélhetését.
A zsidók és a muszlimok közötti párbeszéd, valamint az izraeli–arab kapcsolatok normalizálása állt budapesti előadásainak középpontjában, amelyeket az Izraeli Nagykövetség és Arie Yom-Tov budapesti izraeli üzletember meghívására tartott a Lumin 8 Rendezvényközpontban.
