Gasztrokritika: csalódás a Pozsonyi Kisvendéglőben
Egy újlipótvárosi kisvendéglő, amely évtizedek óta a környék egyik ismert étkezőhelye, ezúttal gasztronómiai kritika középpontjába került. A bírálat szerint a hely egykor a helyi, nagyétvágyú vendégek kedvelt célpontja volt, manapság azonban inkább a külföldi vendégek keresik fel, akiket a kíváncsiság vezérel.
A kritikus szerint a környék tele van specialty kávézókkal, újhullámos pékségekkel és gluténmentes kínálattal, ehhez képest a kisvendéglő olyan fogásokat tálal, amelyek minősége messze elmarad a várakozásoktól. Kiemelte a maceszgombócot, amely állaga és íze alapján nem felelt meg az általánosan elfogadott elkészítési módnak, és a levesben szinte súlyából is veszített.
Kritika a kínálatról és az adagokról
A bírálat szerint a vendéglő mintegy nyolcvanféle ételt kínál, ami egy szerényebb kisvendéglő esetében szakmailag nehezen tartható. A kritikus kérdésesnek tartja, hogy mekkora konyhában, hány szakács és milyen felszereltséggel képes egy hely ennyi fogást nap mint nap szakszerűen elkészíteni.
A gombakrémleves kapcsán felrója, hogy a fogás gombaporból készült, beszáradt toastkenyéren olvasztott sajttal tálalták, és hiányolta a friss gombát, a jófajta sajtot és a tisztességes kenyeret. Felvetette, hogy a hároméves szakképzés, a gyakorlat és az ambíció nyoma veszett.
Hagymás sertésszűz és párizsi szelet
A hagymás sertésszűzről szólva a kritikus azt írta, hogy a hatalmas adag nem pótolja a gondos elkészítést. A fogást tavalyi szalmakazalra emlékeztető állott sült hagyma borította, a hús pedig zsindelykeménységűre sült. A bírálat szerint a sertésszűzet nem szabad agyonütni, arányos adagban, szafttal kell tálalni.
A párizsi szelet esetében a kritikus felidézte, hogy a fogás neve már a 20. század elején is a korszerűséget és a divatot jelentette, és egy 1906-ban Budapesten megjelent szakácskönyvben önálló ételként szerepelt. A Pozsonyi Kisvendéglőben azonban a hagyományos retró változatot kapta: a húst lisztbe, tojásba, majd ismét lisztbe forgatták, a rizs régi és száraz volt, a hús pedig kihűlt, mire a vendég elé került.
A szakma helyzete
A kritika kitér a hazai vendéglátás általános állapotára is. Eszerint a szakma válságban van, sokan elhagyták a pályát, az utánpótlás gyér, az ambíciók pedig az általános igénytelenségben eltűnnek. Ugyanakkor a legfrissebb elérhető adatok szerint a 2025/2026-os tanévben Magyarországon mintegy 3600-an tanulnak szakácsnak a szakképzésben, ami a szakácsképzést az egyik legnépszerűbb szakmává teszi.
A szerző szerint egy város gasztronómiája nem csupán úri huncutság, hanem kulturális jelentőséggel is bír. A kritika ugyanakkor elismeri, hogy sok vendéglős embertelen erőfeszítéssel próbál tisztességeset alkotni, és a szándék tiszteletreméltó, még ha nem is mindig párosul tehetséggel.
