Franciaország lángokban áll, Macron kemény fellépést ígért a rendbontók ellen
Emmanuel Macron francia elnök szerint „semmi sem igazolja” azt a féktelen erőszakot, amely a hétvégén Franciaország-szerte elszabadult a drágaság és az iskolák rossz állapota miatt szervezett tüntetéseken. A nemzethez intézett vasárnap esti beszédében az elnök kemény fellépést ígért a fosztogatókkal és a szélsőséges csoportokkal szemben, rendkívüli állapotot azonban nem hirdetett.
Csak szombaton közel 2400 embert vettek őrizetbe, mintegy ezer rendőr és csendőr megsérült. Az ország több városában középületek égtek, üzleteket fosztottak ki. Macron kijelentette: „Ma este mindannyian haragot és szégyent érzünk.” Hozzátette, aki látta a felvételeket, joggal tette fel a kérdést, hogyan tehetnek ilyet franciák Franciaországgal.
Az elnök szerint különbséget kell tenni a jogos követeléseket megfogalmazó tüntetők és a rombolók, fosztogatók között. Azt ígérte, hogy a hatóságok megalkuvás nélkül lépnek fel a szélsőbaloldali csoportok felbujtói és a hozzájuk csatlakozó bűnözők ellen. Bejelentette, hogy a helyi hatóságok a következő napokban szükség esetén betilthatnak bizonyos megmozdulásokat, drasztikusabb intézkedést azonban nem hirdetett.
A kormány képviselői a polgármesterekkel egyeztetve döntenek majd a városok, a középületek és az üzletek védelméről. A károsult vállalkozások támogatást kapnak, a rendvédelmi szervek fellépését pedig teljes átláthatóság mellett vizsgálják ki.
A belügyminisztérium adatai szerint a szombati összecsapásokban mintegy ezer rendőr és csendőr sérült meg, közülük heten súlyosan. Vasárnap sem állt helyre a nyugalom. Párizsban, a République téren több százan gyűltek össze egy, a hatóságok szerint nem engedélyezett gyülekezésre. A rendőrök könnygázt és kábítógránátokat vetettek be, a tömegből palackokkal és kövekkel dobálták őket. A hatóságok 42 embert vettek őrizetbe, a tér környékén legalább öt üzletet kifosztottak, további kirakatokat zúztak be, ezért a városháza sok boltot bezárásra szólított fel.
A pusztítás nyomai az egész országban látszanak: Limoges-ban leégett a 19. századi városháza. Maurice Barate prefektus az LCI hírtelevíziónak elmondta, a tüzet egy „vad horda” szándékosan gyújtotta. Lyonban a belvárosi turisztikai irodát gyújtották fel. „Mintha háború lett volna” – mondta az AFP-nek egy 78 éves párizsi lakos, Mehmet Ozeden a kiégett utcai barikádok között.
Az elmúlt hetekben több ezer letartóztatásra került sor, több százan megsérültek, miközben az új tanév országos diáktüntetésekbe torkollott. A rendőrségi felügyeleti szerv legalább két tucat rendőri erőszakra vonatkozó vádat vizsgál. A tüntetők körében előforduló különösen súlyos sérüléseket a rendőrség tömegoszlató fegyvereinek tulajdonítják. Laurent Nunez belügyminiszter felfüggesztette egy bizonyos típusú rendőrségi kábítógránát használatát a fiatal tüntetők ellen, miután egy 15 éves fiú elvesztette az egyik kezét.
A zavargások néhány hónappal az elnökválasztás előtt törtek ki. Macron azon már nem indulhat, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje, Marine Le Pen pedig jól áll a közvélemény-kutatásokban. Le Pen szerint a történtek azt mutatják, hogy Macron kormánya kifulladt, kimerült és elvesztette az irányt. A szintén elnökjelölt Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője arra figyelmeztetett, hogy az ország olyan események felé sodródhat, amelyek idővel kezelhetetlenné válnak.
Macron erre úgy reagált, hogy Franciaország méltó elnökválasztást érdemel, és a vitákat a pártokkal kell lefolytatni, nem az utcán, erőszakkal. Több ellenzéki politikus már Nunez belügyminiszter menesztését követeli. Az elnök elmondta, arra kérte a minisztert, hogy vonja le az összes szükséges tanulságot, különösen a hírszerzés és a megelőzés terén, továbbá egyértelmű válaszokat vár tőle.
