Így roppantják meg az USA-t a mexikói drogbárók
Mexikóban a hivatalos államhatalom mellett kiterjedt bűnszervezetek működnek, amelyek egész térségek gazdasági és politikai életét képesek befolyásolni. A kartellek tevékenysége nem áll meg az amerikai határnál: helyi politikusokat fenyegetnek, vállalkozásokat zsarolnak, kereskedelmi útvonalakat ellenőriznek, és időnként az állami intézmények működését is meghatározzák.
Ammon Blair, a Texas Public Policy Foundation vezető elemzője szerint Mexikó bizonyos szempontból még Afganisztánnál is kevesebb ellenőrzést gyakorol saját területe felett. A hasonlat az állami szuverenitás meggyengülésére utal. A probléma egyik leglátványosabb megnyilvánulása a politikai erőszak: a 2024-es mexikói választási kampány során legalább 36, közhivatalért induló személy meggyilkolásáról számoltak be.
Blair szerint a kartelleket már nem lehet kizárólag fegyveres bűnözőcsoportokként elképzelni. A szervezetek az elmúlt évtizedekben egyre mélyebben beépültek a legális gazdaságba, például a mezőgazdaságba, ahol bizonyos termelési és szállítási láncokat is befolyásolhatnak. A legális kereskedelem pénzmosási lehetőséget, gazdasági hatalmat és hozzáférést jelent az Egyesült Államokba vezető áruszállítási útvonalakhoz. Az amerikai kábítószerpiac továbbra is hatalmas keresletet biztosít: a fentanil mellett ismét növekvő népszerűségnek örvend a metamfetamin és a kokain.
A texasi Brackettville-ben, Kinney megye központjában Brad Coe seriff arról beszélt, hogy a 2021 és 2023 közötti migrációs hullám nem washingtoni politikai vita, hanem mindennapos működési válság volt a térség számára. Előfordult, hogy a határ túloldaláról egyszerre több száz ember érkezett Eagle Pass térségébe. A seriff hangsúlyozta, hogy általában nem a bevándorlókkal van problémájuk, hanem az ellenőrizetlen belépésekkel, a magánterületekre történő behatolásokkal és az ezekhez kapcsolódó bűncselekményekkel. A megye erőforrásai rendkívül korlátozottak: mindössze egy mentőautó áll rendelkezésre, a tűzoltóság önkéntesekre támaszkodik, saját börtön fenntartására pedig nincs elegendő pénz.
Brent Smith, Kinney megye ügyésze egy 2024 szeptemberében készített beszámolója szerint míg 2020-ban mindössze 134 büntetőjogi vádpontot regisztráltak a megyében, 2021-ben már 2708-at, 2022-ben pedig 6800-at. 2023-ban ez az érték 5826 volt. A növekedés jól érzékelteti a helyi igazságszolgáltatásra nehezedő nyomást. Smith három szakaszra bontotta a problémát: az emberek és kábítószerek illegális határátlépésére, azok továbbszállítására, valamint a célállomásokon működő szervezett bűnözésre.
A kartellek egyre kifinomultabb technológiai eszközökkel igyekeznek előnybe kerülni az amerikai hatóságokkal szemben. A drónok segítségével megfigyelhetik a határőrizeti egységek mozgását, felderíthetik a járőrözési útvonalakat, és kisebb mennyiségű tiltott árut is átszállíthatnak a határon. Blair szerint olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek alapján kartellekhez köthető emberek az ukrajnai háborúban próbálhattak drónkezelési és harctéri tapasztalatokat szerezni. Az El Paso-i repteret 2026 februárjában le kellett zárni néhány órára, ugyanis az amerikai kormány kartelldrónok behatolására hivatkozva elhárító-lézert alkalmazott.
A bűnszervezetek technológiai alkalmazkodóképessége sokszor meghaladja az ellenük fellépő intézményekét. Miközben a kartellek gyorsan és viszonylag olcsón szerezhetnek be új eszközöket, az amerikai határvédelmi infrastruktúra korszerűsítése gyakran lassú, költséges és bürokratikus folyamat. A szövetségi határvédelmi szervek, a texasi rendvédelmi hatóságok, a helyi seriffhivatalok és a kábítószer-ellenes ügynökségek eltérő hatáskörökkel és információs rendszerekkel dolgoznak, a koordináció hiánya pedig időnként éppen azok együttműködését nehezíti meg, akiknek közösen kellene fellépniük.
Blair kritikusan fogalmazott Donald Trump adminisztrációjának eredményeivel kapcsolatban is. Véleménye szerint a politikai kommunikáció gyakran a határ lezárásának sikerét hangsúlyozza, miközben a kartellek alkalmazkodóképessége és a felderítetlen mozgások problémája továbbra is fennáll. Az illegális határátlépések számának csökkenése önmagában nem bizonyítja, hogy a szervezett bűnözői hálózatok működése is hasonló mértékben visszaszorult. A kérdés ezért már nem pusztán az, hogy Washington képes-e ellenőrizni déli határát, hanem az is, hogy Mexikó vissza tudja-e szerezni az állami erőszakmonopóliumot azokon a területeken, ahol azt a bűnszervezetek tartósan meggyengítették.
