Szja-csökkentés, béremelések és nagy bejelentések a 2027-es költségvetésben
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb intézkedéseit. A kormány jelentős adócsökkentéseket, béremeléseket és a családtámogatási rendszer átalakítását jelentette be, a konkrét költségvetési tervezetet azonban még nem nyújtották be a parlamentnek, így a tervekről nehéz biztos következtetéseket levonni.
A tervek szerint mintegy 2,5 millió munkavállaló fizethet kevesebb személyi jövedelemadót: a minimálbér adókulcsa 9 százalékra csökken, ami havi 20 ezer forinttal növelheti az érintettek jövedelmét. A családi pótlékot 2027-től egy lépésben megduplázzák, erre 300 milliárd forinttal többet fordítanak. Az édesanyák szja-mentességénél havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, és a kedvezményt nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás első heti részlete.
A közszférában több mint 600 ezer dolgozó bére emelkedhet, összesen 677 milliárd forintot különítenek el erre. Az egészségügyi szakdolgozók fizetése 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozóké 17,8, a rendvédelmi alkalmazottaké 15 százalékkal nő, az állami egészségügy 510 milliárd forint többletforrást kap. Az Otthon Start helyét a Wekerle+ program veszi át, amely új lakásoknál fix 3, használt ingatlanoknál fix 5 százalékos kamatozású hitelt kínálna a 18–41 éveseknek.
Magyar Péter szerint a fedezet legfontosabb eleme az állami pazarlás visszaszorítása: a NER működése évente mintegy 2000 milliárd forintjába került az országnak, ebből idén 700 milliárd forintnyi kiadást lefaragtak, jövőre további 1500 milliárd forintos megtakarítást várnak. Az új vagyonadó évente mintegy 200 milliárd forint bevételt hozhat, a hiány a jelenlegi 8,3 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet. A legalább évi 180 milliárd forintos árbevételű vállalatok társasági adója 9 százalékról várhatóan 11 százalék körülire emelkedik, a reklámadó 0-ról 3,75 százalékra nő, és átalakítják a kiskereskedelmi különadót is. Nagyobb hozzájárulást várnak az energiacégektől, a bankoktól és a biztosítóktól; a második autótól megszűnik az adókedvezmény, emelkedik a dohánytermékek és az égetett szeszes italok jövedéki adója, valamint a bányajáradék.
Az MBH Bank szerint a 4,9 százalékos hiánycél kényszerpályán tartja a kormányt, elvétése a forint és az állampapírpiac gyengüléséhez vezetne. A bank fontosnak nevezte a jelentős adóemelési intézkedéseket, amelyek nélkül ennyi ígéret betartására nem lenne esély. Az MBH a bejelentések előtt 5,3 százalékos hiányt jelzett előre jövőre, ezen egyelőre nem módosít.
Molnár László, a GKI vezető kutatója szerint a bejelentések mögül hiányoznak a részletes számítások, és a 4,9 százalékos hiánycélt túlzottan ambiciózusnak tartja. A bevételi oldalon könnyebben azonosíthatók az adóemelések, a bankok esetében azonban nem világos, hogy különadó-emelésről vagy magasabb nyereségből származó többletbevételről van szó. A társasági adó két százalékpontos emelését inkább jelképes lépésnek tartja. A legnagyobb bizonytalanságot a tervezett megtakarítások jelentik: senki nem látja, milyen kiadásokból teremtenék elő a 2200 milliárd forintot, és a korábbi szerződések, beruházások jogvitákat eredményezhetnek. A 100 milliárd forintos közútfejlesztési program szerinte nagyjából 200-300 kilométernyi út felújítására lehet elég, ami a 32 ezer kilométeres hálózat legfeljebb egy százaléka.
A szakértő szerint a makrogazdasági előrejelzések is hiányoznak, és egy egyszer már megszüntetett költséget nem lehet újra lefaragni, ami a 2028-as költségvetést is kérdésessé teszi. A rezsicsökkentés fenntartása szélsőséges esetben felemésztheti a megtakarítások jelentős részét. Molnár két százalékpontos hiánycsökkentést, azaz körülbelül 5,5 százalékos célt tartana óvatosabbnak. A kiadások irányát több területen helyesnek tartja, és üdvözölte azok béremelését, akiknek fizetése közel másfél évtizede alig emelkedett, de nem világos, hogy a bejelentett százalékos emelések bruttó növekedést jelentenek-e, vagy már tartalmazzák az adócsökkentések nettó hatását is. A legfontosabb kérdés szerinte, hogy a kormány képes lesz-e végrehajtani a több mint 2000 milliárd forintos megtakarítást, miközben a béremelések és támogatások tartósan növelik a kiadásokat; erre érdemi választ csak a tételes költségvetési tervezet adhat.
