Ügynökakták: a szakértők szerint kiderülhet, miért titkolózott a hatalom 36 éven át
Évtizedes adósságot törleszthet a magyar társadalom az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával, de a múlt feltárása korántsem lesz egyszerű – hangzott el a Republikon Alapítvány „Eltitkolt múlt, kibeszéletlen traumák – az ügynökakták nyilvánossága” című rendezvényén. B. Kádár Zsuzsanna, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tudományos főmunkatársa és Eörsi László történész, az 1956-os Intézet Alapítvány munkatársa Ónody-Molnár Dóra moderálása mellett beszélt arról, mire számíthatunk a titkosított dokumentumok feloldásától.
A téma azért vált ismét aktuálissá, mert a kormány bejelentette, hogy november 4-én nyilvánosságra hozzák az eddig titkolt ügynökaktákat. Horn Gábor, az alapítvány elnöke úgy fogalmazott, nem gondolta volna, hogy életében még lesz olyan rendezvény, ahol az ügynökaktákról és arról lehet beszélni, mi történt az elmúlt 36 évben. Elmondta, hogy 1994 és 2008 között többször is nekifutottak a nyilvánosságra hozatalnak, de nem sikerült elérniük.
Hasznos, de kicsit elkésett
Eörsi László szerint a legfontosabb kérdés, hogy a szolgálatok mennyire adják át az anyagokat a levéltáraknak, és mennyire lesznek ezek kutathatók, hiszen eddig nagyon sokat nem adtak át. Az anyagok 30 év után elvesztik titkosságukat, mégis hihetetlen mennyiségű anyag maradt titkos. A mostani törvény alapján újabb anyagok kerültek át a levéltárakba, és egy bizottság akár felül is bírálhatja a titkosítási döntéseket.
B. Kádár Zsuzsanna szerint két ütemben oldják fel az anyagokat: november 4-én a hatos beszervezésű anyagok kerülnek ki, a második ütem jövő év február 25-re tevődik, amikor a B-dossziék, vagyis a beszervezési dossziék kerülhetnek nyilvánosságra. Ez azonban még nem adja ki a teljes történetet, mert nagy valószínűséggel nincs teljes ügynöklista.
Eörsi főleg a nyolcvanas évek anyagait várja, mert a korábbiak jórészt már napvilágra kerültek, és épp a későbbieket próbálták megsemmisíteni. Számos olyan részletre számít, amely a történészeket és a filmrendezőket is megihletheti, noha az akták nagyjából harmadáról van szó. B. Kádár hasznosnak, de kissé elkésettnek nevezte a nyilvánosságra hozatalt, és felhívta a figyelmet, hogy az érintett 50-60 ezer emberből mindössze 8-10 lehet még életben.
„Nem lesz túl nagy katarzis”
B. Kádár szerint katarzis családokon belül lehet, de az ismeretlenebb neveknél nem számít túl nagy társadalmi katarzisra. Eörsi elmondta, hogy Németországban, Csehországban és Szlovákiában is voltak hasonló lépések, és a társadalmi problémák később elültek, így valószínűleg nem lesz nagy tragédia. B. Kádár egy felmérésre hivatkozva megjegyezte, a magyarok 69 százaléka támogatja az akták nyilvánosságra hozatalát, 17 százalékuk nem.
Eörsi felvetette, hogy a Fidesz miért állt ellen az akták megnyitásának, véleménye szerint valószínűleg jó oka volt rá. A történész szerint az akták nagy valószínűséggel választ adnak arra, miért ódzkodtak a hatalom körüli emberek 36 éven át a titkosítások feloldásától. B. Kádár hozzátette, a mágnesszalagokon látszik, hogy utólag összemontírozták őket, vagy nem tartalmazzák a teljes anyagot, így nem biztos, hogy hiteles anyagokkal lehet majd dolgozni. Eörsi szerint is vannak olyan iratok, amelyeken látszik a manipulálás.
Eörsi célszerűbbnek tartotta volna a hatos kartonokat és a B-aktákat együtt nyilvánosságra hozni, mert a besúgói szerepek pontos mértéke nélkül nehéz lesz megkülönböztetni azokat, akik nagy károkat okoztak, azoktól, akik alig jelentettek. B. Kádár szerint van olyan álláspont, hogy az ügynök áldozat, mások szerint „gazember”, így nehéz kontextusba helyezni az embereket, mert nem egyenlő az, aki lelkesen vállalta a szerepet, azzal, aki mindössze egy napig volt beszervezve.
Érdemes várni februárig
B. Kádár szerint az érintetteknek érdemes a levéltárosokhoz fordulni, akik elmagyarázzák, mi található az aktákban, utána pedig meg kell küzdeni a morális kérdésekkel. Eörsi úgy véli, a környező országokban sem voltak hatalmas gondok, így az érintettek és családtagok valószínűleg túllendülnek rajta. A történész nem számít arra, hogy indulatok szabadulnának el, mert a korábban nyilvánosságra hozottak kapcsán sem voltak nagy hullámok. B. Kádár szerint érdemes megvárni február 25-ét, hogy teljes képet kapjunk az egyes szereplőkről.
Eörsi érti, miért kötötték évfordulóhoz az eseményt, de maga legfeljebb jelképesnek tartja. B. Kádár szerint április 12 óta erőteljes sürgetés és előrehaladás érzékelhető, Ruff Bálint pedig jó időpontnak tartja az 1956-os események 70. évfordulója körül kihozni az aktákat. Eörsi gyanítja, hogy politikailag meghatározó személyiségek már nem lesznek a nevek között, és B. Kádár is egyetértett abban, hogy inkább családi, mint országos horderejű történetek várhatók. Arról nincs információ, hogy informatikailag mennyire lesz kezelhető az anyag, de B. Kádár szerint egyetlen kattintással kereshető lesz az adatbázis az erre létrehozott weboldalon.
