Barlangi mentés a Mátyás-hegyi-barlangban
Kificamodott egy 30 éves nő válla vasárnap a budapesti Mátyás-hegyi-barlangban, ahová születésnapi ajándékként kapott túrára ment. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvosai még a föld alatt helyretették az ízületet, a nőt aztán 28 önkéntes hozta fel hordágyon – írja az Index a szolgálat ügyeletesének beszámolója alapján.
Október 18-án, vasárnap 11 óra 59 perckor riasztották a Magyar Barlangi Mentőszolgálatot. A nő úgynevezett overálos túrán vett részt, amelyet születésnapi ajándékba kapott. Ilyen túrát minden olyan nemzeti parknál lehet foglalni, amelynek a területén barlang van, nem kell hozzá barlangásznak lenni, ugyanis a résztvevők szakképzett barlangi túravezetővel járják be a barlangok ki nem épített, de nem is túl nehéz szakaszait.
Egy rossz mozdulat 35 méter mélyen
A csoport a barlang Nagy kör nevű útvonalán haladt, és már nagyjából egy órája kúszott-mászott, amikor a BETE-átlépőhöz ért. Ez a szakasz a bejárattól mintegy 400 méterre, 35 méter mélyen van, és csak nehéz barlangi terepen át lehet megközelíteni. Egy trükkös lemászásnál a nőnek széttárt karral, a testsúlya nagy részét a vállára terhelve kellett megtartania magát.
„Szegénynek valahogy rosszul sikerült ez a mozdulat, és lemászás közben kificamodott a válla” – mondta Kovács Márton, a szolgálat ügyeletese. A csoportot egy sok száz túrát levezetett, tapasztalt barlangi túravezető kísérte, aki megvizsgálta a nőt, és látta, hogy baj van. A többiek a nélkülözhető pulóvereiket, sapkáikat, kesztyűiket a sérült alá tették, hogy ne közvetlenül a hideg kövön feküdjön.
A túravezető ezután kiment a felszínre, gyorsabb és technikásabb útvonalakon, mint amerre a csoport jött. Értesítette a mentőszolgálatot, majd a bejárattal szemben álló fogadóépületéből polifoam derékaljat és plusz izolációs fóliát vitt vissza a sérülthöz, hogy a mentők érkezéséig is védje a kihűléstől.
Orvos 35 méter mélyen
A barlanghoz elsőként érkező csapat általában három-öt fős, egy orvosból és azokból áll, akik segítenek levinni az orvosi felszerelést. A riasztástól számítva bő egy óra tíz perc múlva már a sérült mellett volt az orvos, aki megerősítette a túravezető diagnózisát. A többiek közben sátrat építettek a sérült köré, és melegítőpárnákat tettek a hóna alá, a hátára és a mellkasára.
A mentőszolgálat hordozható ultrahangkészülékével az orvos megvizsgálta, van-e törés vagy komoly szalagszakadás. Egyiket sem látta, így a közben megérkezett másik sürgősségi orvossal úgy döntöttek, hogy megpróbálják a helyszínen visszatenni az ízületet. Erős, kissé kábító fájdalomcsillapítás mellett ez sikerült is, az eredményt egy újabb ultrahangvizsgálat igazolta.
Hordágyon 400 méteren át
A mentők úgy döntöttek, hogy hordágyon viszik ki a sérültet, mert a frissen helyretett vállat nem lett volna szerencsés mászással terhelni. Az orvosi ellátás nagyjából egy órán át tartott, ezalatt a többiek kiépítették a kötélpályákat. A bejáratig vezető bő 400 méteres út nagy kövek között, lapos járatokban, szűkületeken és függőleges aknákon át vezet. Három helyen húzórendszert kellett építeni, hogy a hordágyat biztonságosan felhúzzák.
A nőt speciális barlangi mentőhordágyban, másfél órás transzport után, 15 óra 45 perckor hozták fel a felszínre. Pár perccel később megérkezett az Országos Mentőszolgálat mentőautója, amely a Honvédkórházba vitte a sérültet.
Öt csapat egy sérültért
Egy barlangi mentésben több csapat dolgozik egyszerre. Az első az orvoscsoport, amelynek meg kell állapítania, milyen állapotban van a sérült, és ha lehet, szállítható állapotba kell hoznia. Utána jön a telefonos csoport, amely vezetékes összeköttetést épít ki a sérült mellett dolgozó orvos és a bejáratnál álló akcióvezető között. A kiépítő csoport kötélpályákat szerel fel, a legnagyobb létszámú csapatok a hordágyat szállítók, általában tíz-húsz emberből állnak. Az ötödik csapat a felszínen dolgozik, és a logisztikáért felel.
65 év, közel 600 megmentett ember
A Magyar Barlangi Mentőszolgálat idén 65 éves, a nagypapáink korabeli barlangászok alapították 1961-ben. A szolgálatban országosan közel száz ember dolgozik, mind önkéntesként. Nem hivatásos mentők, hanem civilek, akik munka mellett vállalják a riasztásokat, a szervezet pedig támogatásokból tartja fenn magát.
65 év alatt közel 600 esetben segítettek bajba jutott túrázóknak és barlangkutatóknak, olyan helyeken, ahol más civil vagy hivatásos mentőszervezet nem tudott volna. „Valahol 500 és 600 között van azoknak az embereknek a száma, akiket rajtunk kívül egész biztos, hogy senki más nem mentett volna meg” – mondta Kovács Márton.
