Varga Mihály majdnem visszaszerzett 200 milliárd forintot a Matolcsy-körtől, de az alku az utolsó percben elbukott
A magyar jegybank új vezetése 2025 nyarán közel került ahhoz, hogy mintegy 200 milliárd forintnyi vagyont visszaszerezzen a Matolcsy-körként emlegetett érdekkörből, a tervek azonban az utolsó pillanatban meghiúsultak. A nyomozati iratok és ügyészségi források alapján kirajzolódó történet szerint a megállapodás papíron már létezett, az aláírások is felkerültek rá, a szerződéskötésnél azonban megjelent Matolcsy Ádám ügyvédje, és a megállapodás elbukott.
A történet kiindulópontja a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány mérlege. Az új jegybanki vezetés vagyonkezelője szerint 2024 végére mindössze kilencmillió forint maradt a kasszában, miközben mintegy 270 milliárd forint elúszott. A feltáró cikkek szerint a pénz egy része a volt jegybankelnök fiához köthető körnél landolt, a Quartz Befektetési Alapkezelő magántőkealapjaiban. A Quartz portfóliójában ott volt az MBH Bank 23 százalékos részesedése is, amelyet akkoriban nagyjából 400 milliárd forintra értékeltek.
A 2025-ös elnökváltás és az Állami Számvevőszék feljelentései után kézenfekvő lett volna a gyors vagyonbiztosítás, például az MBH-csomag lefoglalása, erre azonban nem került sor: végül 92 milliárd forintot foglaltak le, MBH-részvényt azonban nem. A cikk forrásai szerint az ügyészségen belül is nagy volt a felháborodás a tétovázás miatt, egy megfogalmazás szerint Varga Mihály többet tett a Matolcsy-kör megszorongatásáért, mint a formálisan független nyomozó szervek.
Az iratok szerint a jegybank új vezetése 2025 júniusában részvénycsere-szerződést készített elő. Ennek értelmében a jegybanki alapítványi hálózathoz tartozó Alpine Holding – Hegedüs István képviseletében – megkapta volna a Quartz két cégének, a Pinnacle Asset Groupnak és a Hungary Apex Investmentsnek az együttesen 12,4 százalékos MBH-részesedését, ami akkor mintegy 200 milliárd forintot ért. Cserébe a Matolcsy-kör az Ultima-papírokat kapta volna, amelyeket a cikk holt tőkeként jellemez.
Ez a konstrukció az Ultima Capital nevű svájci luxusingatlan-vállalat körüli ügylethez kapcsolódik. Az alapítványok vagyonkezelője 2021-ben szállt be ebbe a befektetésbe, amely látványos bukásnak bizonyult. A veszteség leplezésére a magyar részesedést egy 2034-ig szóló opciós szerződéssel eladták a Feldspar AG-nek, amely mögött a nyomozati adatok szerint szintén a Quartz-kör állt. Az MBH-részesedés így fedezetként szolgált az elméleti vásárlói kötelezettséghez. A tervezett csere ezt a láncolatot próbálta volna felszámolni: a közpénz visszakapta volna a valódi értéket, a kockázatos luxusbefektetés pedig a Matolcsy-körnél maradt volna.
A megállapodás papíron már létezett, az aláírások is rákerültek, a szerződéskötésnél azonban megjelent Matolcsy Ádám ügyvédje, aki meggyőzte a Quartz vezérigazgatóját, és a papírokat érvénytelenítették, a hírek szerint szét is tépték. A források szerint a siker perceken múlt. Ezután a Quartz tulajdonosi szerkezete átalakult, a Matolcsy-kör egyik meghatározó alakja kiszorult, Matolcsy Ádám pedig a saját nevére vette a cégcsoportot.
Matolcsy Ádám a felkínált kiút helyett tovább üzletelt a Mészáros Lőrinc köréhez tartozó csoporttal: a Quartz mind a 23 százaléknyi MBH-részesedést ennek a körnek adta el, bár a cikk szerint ez a tranzakció jogszerűen nem lett volna megszerezhető. A lap szerint a most Matolcsy Ádámnál lévő 6,2 százalékos MBH-csomagot az ügyészség még lefoglalhatná.
Megoldatlan maradt az Ultima-ügy is: a Feldspar fedezete, vagyis az MBH-csomag nagyrészt eltűnt, a cég végső tulajdonosa pedig egy ukrajnai magánszemély, akiről senki nem tud semmit. A lap szerint ezt a fedezetelvonás tankönyvi esetének tartják, ami a büntetőügy újabb fejezete lehetne. A cikk megjelenése után néhány órával kiderült, hogy őrizetbe vették Matolcsy György volt jegybankelnököt.
