Kampány indult a Balaton-part megóvásáért
Új kezdeményezés indult a Balaton-partot veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztéséért, az érintett területek állami tulajdonba vételéért, valamint egy Balaton-védelmi alap létrehozásáért. Az SOS Balaton elnevezésű összefogás célja a tópart védelme, a szervezők pedig a kormányhoz fordultak kérésükkel.
„A part jelentős része, 55 százaléka már be van építve, a déli parton 75 százalék ez az arány. Minden méter beépítéssel szűkítjük a természetes partszakaszokat” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Hangsúlyozta: a part a tó immunrendszere, védi és tisztítja az élőhelyet, összeköti a vizet a vízgyűjtő területtel. Ha ezt tönkretesszük, megszüntetjük a Balaton természetes védelmi rendszerét, ami után már csak emberi beavatkozással lehetne fenntartani a tó egészséges működését – ez pedig nem biztos, hogy sikerülne, és időt, pénzt, valamint megfelelő technológiát igényelne.
Az SOS Balatont a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége kezdeményezte. Éger Ákos szerint amikor húsz-harminc éve az önkormányzatok fejlesztési területeket jelöltek ki a tó környékén, még nem lehetett látni, hogy ilyen jelentős mértékű lesz a part menti beépítés. Az idei éghajlatváltozás, a szárazság és a vízhiány rámutatott arra, hogy nincs kőbe vésve a tó életképessége, ezért az állam felelőssége tudományos eredmények és a bekövetkezett változások tükrében felülvizsgálni a beépítettséget.
Térkép mutatja a beépítettség mértékét
Az SOS Balaton által közzétett térkép az épületek, kikötők, mólók, szilárd burkolatú utak, sétányok és a vasút figyelembevételével mutatja a Balaton-part beépítettségét. A parttól mért távolságot három sávra bontották: a piros szín a partvonaltól 10 méteren belüli beépítettséget jelöli, a narancssárga a 30 méteren belülit – ezen a határon belül a hatályos törvény szerint új építmény nem létesíthető –, a sárga pedig a 100 méteres határt jelzi.
Összességében a strandok kis épületeit is beszámítva a part 22,5 százalékán található beépítettség 10 méteren belül, 46,1 százalékán 30 méteren belül, 78,6 százalékán pedig 100 méteren belül. A part 21,4 százaléka beépítetlen, a strandok a part 18 százalékát, a kikötők 12 százalékát fedik le. A számításokhoz az OpenStreetMap adatait használták fel.
A kezdeményezés alapja a fonyódi Pogány-völgyi beruházás volt. A kutatók szerint ha az eredeti tervek alapján valósítják meg a fonyódi projektet, akkor beépítik a déli part egyik utolsó természetes vízbefolyását, ami az egész tóra hatással lehet. „Meg kell vizsgálni, hogy mely területeket kell megőriznünk és melyeket kellene helyreállítanunk a tó egészséges működéséhez. Arra kérjük a kormányt, hogy ne tekintse megváltoztathatatlannak azokat a beruházásokat, amelyek előkészítési vagy akár kivitelezési fázisban vannak” – fogalmazott az ügyvezető elnök. A kezdeményezők több minisztériumnak és az alapvető jogok biztosának is levelet küldtek; a válaszok egy része már megérkezett, ezek azonban elsősorban a Balaton hosszú távú jövőjével foglalkoznak, nem a rövid távú beavatkozással.
Felmerült a visszavadítás lehetősége is
Éger Ákos szerint egyelőre csak a közvetlen tóparti beépítésekkel foglalkoznak, de a jövőben szélesedhet a témák köre. Korábban ígéretet kaptak arra, hogy elkezdődik a Balatoni Vízparti Terv, a BATÉK felülvizsgálata, ami fontos lépés lehet; az érintett közösségek alkotmányjogi panaszt is benyújtottak a BATÉK miatt. A terv újragondolása a sokkal szigorúbb szabályozás egyik eleme lehet.
A szigorúbb szabályozás gerincéről szólva hangsúlyozta: a civil szervezetek, a helyi közösségek és a tudományos szféra is abba az irányba mutat, hogy a megmaradt természetes területekre már nem szabad építési engedélyt kiadni, sőt meg kellene fontolni azt is, amire Nyugat-Európában már van példa: a már elkészült infrastruktúrák visszabontását, a visszavadítás folyamatát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy uniós források egyre szélesebb körben érhetők el a természetközeli megoldások támogatására, ami a Balaton-parton is megteremtheti a financiális hátteret.
A 21 Kutatóközpont októberi felmérése szerint a többség számára elsődlegesek a természetvédelmi szempontok a gazdaságiakkal szemben, ha a tó környéki beruházásokról kell dönteni – így a társadalmi támogatottság adott lehet a Balaton védelme mögött.
