Kíméletlen jelentés Magyarországról: Brüsszel szerint nagy a baj
Az Európai Bizottság legújabb jelentése rávilágít Magyarország versenyképességének aggasztó állapotára. Az uniós tagállamok között az egyik legrosszabb teljesítményt nyújtva a kormány jövőbeni tervei és gazdasági környezete legalábbis kétségesnek tűnik.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a brüsszeli megállapítások inkább politikai állásfoglalások, semmint objektív elemzések. A jelentés kiemeli a jogbizonytalanságot, a kormányzati átláthatóság hiányát és a torzított közbeszerzési folyamatokat, amelyek mind negatívan befolyásolják a befektetői kedvet.
Strukturális problémák és kihívások
A bizottság + figyelmét felkeltették a következő problémák:
- Kiszámíthatatlan szabályozások, amelyek megnehezítik a hosszú távú tervezést.
- A kormány és az érintett felek közötti érdemi egyeztetések hiánya.
- Nincs nyilvános vita, a folyamatos „veszélyhelyzeti” jogrend kizárja a demokratikus hozzáállást.
- Torzított közbeszerzések, amik a valódi versenyt háttérbe szorítják.
- Az állam növekvő szerepvállalása, amely kiszorítja a magánszereplőket.
A magas infláció és a gazdaság növekedésének nehézségeit is ezek a tényezők csak fokozzák, tovább rontva a befektetői hangulatot.
Politikai és szakmai értékelések megkülönböztetése
Erdélyi Dóra, az Oeconomus elemzője hangsúlyozza, hogy a politikai állásfoglalások és az objektív mutatók közti világos különbségtétel elengedhetetlen. Az IMD versenyképességi listáján Magyarország nem csupán gyengélkedik, de egyes elemzésekben gazdasági javulásról is beszámolnak.
Jávor Balázs szerint az IMD rangsora – amely a világ 69 országát vizsgálja – teret enged a valós nemzetközi összehasonlításnak, míg a brüsszeli ajánlások inkább politikai természetűek. Az IMD statisztikái alapján Magyarország a 48. helyen áll, hat helyezést javítva korábbi pozíciójához képest.
Versenyképesség javulás a gyakorlatban
Az IMD 2025-ös rangsora szerint Magyarország javuló tendenciát mutat a gazdasági teljesítmény, a kormányzati és üzleti hatékonyság, valamint az infrastruktúra terén. A szakértők külön kiemelik a képzett munkaerőt és a stabil adórendszert.
A kormányzati hatékonyság öt helyezést javítva a 41. helyre került, míg az üzleti hatékonyság is 6 helyezést előrébb lépett. A technológiai infrastruktúra területén pedig lenyűgöző ugrást produkálva az 52. helyről a 38. helyre lépett.
A jövő kihívásai
Bár az IMD állásfoglalása szerint a magyar gazdaság képes fejlődni, a jövőbeni növekedést szerint egyértelműen fenyegeti a közepes fejlődés csapdája. Az innovációkra, digitalizációra és a humán tőkére való fókuszálás elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához.
Összességében megállapítható, hogy az uniós központi dokumentumokkal ellentétben Magyarország nemcsak stagnál, hanem a következő években a versenyképességi indexek alapján aktív fejlődést mutathat. A jövő ennél is több lehetőséget kínálhat, ha a kormány a fentiekben említett problémákra megfelelő válaszokat ad.
