Magyarország feljelenti az Európai Uniót az orosz gáz kivezetése miatt
2025. december 3-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország pert indít az Európai Bizottság ellen a RePower EU javaslat miatt, amely az orosz gáz importjának kivezetését célozza. E lépés célja a magyar energiabiztonság megóvása, amelyet a miniszter brüsszeli diktátumnak minősített.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy a javaslat elfogadása elkerülhetetlenül az energiaárak drasztikus emelkedéséhez vezetne Magyarországon, valamint monopol helyzetbe hozná bizonyos piaci szereplőket és országokat. A javasolja a magyar kormány határozott ellenállását váltja ki, amely már az első pillanattól kezdve felkészült a jogi kihívásokra.
A külügyminiszter korábbi tárgyalásaira is utalt, amelyek során Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnökkel, majd Oroszországban Vlagyimir Putyinnal egyeztetett a szankciók alóli mentességről, jelezve, hogy a harc az uniós döntéshozók között folytatódik.
A RePower EU javaslat tartalma
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között kedden késő este előzetes megállapodás született a RePower EU javaslatról, amely a korábbi, szélesebb keretek között érintett energiahordozóktól csak az orosz gázra vonatkozna. A javaslat értelmében a cseppfolyósított gáz, vagyis LNG importjának tilalmát 2026 elejétől, míg a vezetéken érkező gáz importjának tilalmát 2027. szeptember 30-tól tervezik bevezetni, figyelemmel a már létező szerződésekre.
A tagállamoknak nemzeti diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk, amelyek részletezik, hogyan kívánják csökkenteni az orosz gázellátás iránti függőségüket. Az Európai Bizottság felügyelete alatt zajlik majd, hogy a tagállamok betartják-e ezt a tilalmat.
Jogi érvek a peres ügyben
Szijjártó Péter három fő érvet emelt ki, melyekre a magyar kormány hivatkozni fog a jogi eljárás során. Elmondása szerint a javaslat ellentétes az EU alapszerződésével, amely kijelenti, hogy az energiapolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően a miniszter jogi csalásnak minősítette a javaslatot, mivel szerinte valójában egy kereskedelempolitikai szankció rejtőzik a dokumentumban.
Szijjártó emellett hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság saját hatásvizsgálata is figyelmeztetett a javaslat Közép-Európára gyakorolt potenciálisan súlyos következményeire. Állítása szerint e három alapfoga bizonyítani fogja, hogy Magyarország számára kedvező döntés születhet az Európai Unió Bíróságán.
A következmények és együttműködés Szlovákiával
A miniszter elmondta, hogy Magyarország mellett Szlovákia is ellenezt a javaslatot, és a két ország összehangolja a jogi lépéseit. Szijjártó kifejtette, hogy a javaslat végrehajtásának határideje 2027 vége, így Magyarország időt nyer a jogi kihívások előkészítésére.
Kiemelte, hogy a javaslat végrehajtását el kell kerülni, ami szerinte csak akkor lehetséges, ha Magyarország nemzeti kormányzatot kap a brüsszeli kormányzással szemben. Az elkövetkező magyarországi parlamenti választások tétje e növekvő politikai feszültségek fényében kiemelten fontosá vált.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy a javaslat nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is kockázatokat jelent a magyar családok és a gazdaság számára. Ígérete szerint a kormány mindent meg fog tenni Magyarország érdekeinek védelmében.
A RePower EU ügyének alakulása figyelemre méltó mértékben befolyásolja majd a magyar energiapolitikát, és komoly következményekkel járhat a jövőbeli energiaellátásra nézve. Az eljárás további részletei és annak kimenetele kulcsfontosságúak lesznek a jövő politikai tájának ismeretében.
