A legfiatalabb roma generáció meghatározza Magyarország jövőjét
Forgács István már másfél évtizede dolgozik roma közösségek fejlesztésén, hogy helyi szinten felzárkózási programokat és kormányzati kezdeményezéseket valósítson meg. Véleménye szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban legnagyobb változást 2010 hozta, amikor is a fiatal, 8-20 éves korosztály, akit, mint „C generációt” nevezett, megláthatja, milyen irányt vesz Magyarország a következő évtizedekben. Forgács hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a cigány közösségek előre lépjenek, a problémáikról, és a felzárkózás kérdéseiről tisztán és őszintén kell beszélni, elkerülve a rasszista szemléletmódot vagy előítéletek megerősítését.
Sok érintett még mindig fél beszélni a cigányság körüli problémákról, tartva attól, hogy ezzel a rasszizmusra és előítéletek megerősítésére adott ürügyet. Forgács véleménye, hogy a problémák nyílt megnevezése elengedhetetlen a továbblépéshez.
A cigány közösség és a végtelen áldozat szerepe
Az öt évvel ezelőtti állapotokkal ellentétben Forgács István szerint a cigány közösséget érintő politikai megközelítés, amely a segélyezésre épült, a helytelen irányvonalat követte, ahelyett, hogy az egyéni felelősségvállalást hangsúlyozta volna. Ez az áldozatiság csak akadályozza a fejlődést. Ahelyett, hogy a problémáikat a diszkriminációra hárítanák, minden egyes cigány közösség tagjának fontos, hogy felelősséget vállaljon a saját sorsáért.
Forgács azt is megfigyelte, hogy sokan azonnal a cigány származásukkal magyarázzák a munkaerőpiaci elutasítást, miközben más tényezők is közrejátszhatnak, mint például a képzettség hiánya.
A kisebbségi önkormányzati rendszer működése
Magyarország különleges kisebbségi önkormányzati rendszert működtet, amely lehetőséget biztosít a kisebbségek hangjának megjelenésére. Az önkormányzatok alapvetően arra lettek létrehozva, hogy a közösségi identitást erősítsék, de gyakran anyagi forrásaik és jogköreik egyaránt korlátozottak. Forgács szerint a kisebbségi politikában az eddigi gyakorlat nem segítette elő a helyi felzárkózást, és fontos lenne ezt a rendszert reformálni, hogy valódi támogatást nyújtson.
Univerzális intézkedések és a cigányprogramok jövője
A 2010 után bevezetett kormányzati intézkedések nem cigány specifikus programok, hanem univerzális intézkedések, amelyek a hátrányos helyzetű családok számára nyújtanak támogatást. Forgács példaként említi, hogy az óvodáztatás, ingyenes étkeztetés és adómentesség mind a cigány fiatalokat célozzák meg, és fordulópontot jelentettek az ő helyzetük javításában.
A szakértő számára kulcsfontosságú, hogy a cigány közösség tagjai céltudatosan lépjenek a munkaerőpiacra, és az állami intézkedések, mint az inkasszó-moratórium, segíthetnek abban, hogy ezen a téren is előrelépjenek.
Programok a cigány közösségek számára
Forgács István sok népszerű reformot javasolt, mint a higiénia-szegénység elleni programok, amelyek célja a gyermekvállalás tudatosítása és a családon belüli erőszak visszaszorítása. Hangsúlyozza, hogy ezeknek a programoknak a cigány közösségek önérdekét kell, hogy szolgálják.
Példaként említi azt az együttműködést, amely a Tennessee Állami Egyetemmel valósul meg, és hangsúlyozza, hogy a magyar és amerikai helyzetek párhuzamai nyújthatnak hasznos tapasztalatokat a társadalmi felemelkedés megvalósítása érdekében.
A jövő felé vezető út
Forgács István meggyőződése, hogy a „C generáció” kulcsszereplője Magyarország jövőjének alakításában. Ők lesznek azok, akik gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan is meghatározzák a következő évtizedek Magyarországát. A szakértő hangsúlyozza, hogy a pozitív közösségi változásoknak helyi szinten kell megvalósulniuk, hogy valódi és tartós eredményeket hozzanak a roma közösségek életében.
