Újdonságok az elektromos autók terén: Orbán Viktor gazdasági politikája és az amerikai válasz
A The Wall Street Journal legfrissebb elemzése az „Orbánomics” terminus használatával próbálja megragadni a magyar miniszterelnök gazdaságpolitikáját, amely az elektromos járművek irányába tett jelentős lépésekkel van tele. Az amerikai üzleti lap hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor, a magyar kormány vezetője, hasonlóan Joe Bidenhez, szintén az elektromos autók piacára fektette a jövőt, miközben az Európai Unió támogatásához folyamodik, akiket egyébként gyakran „imád gyűlölni”.
{{ Magyarország állami támogatása az autóiparnak 2004 óta elérte a 3,44 milliárd dollárt, amelyből 871 millió dollárt az autóipari vállalatoknak nyújtottak. Ezen kívül, 2018 óta körülbelül 2,57 milliárd dollárt ítéltek meg elektromos járművek akkumulátorgyárai számára, főként kínai és dél-koreai cégeknek. }}
A riport megemlíti, hogy a magyar GDP körülbelül 223 milliárd dollár, ami azt jelenti, hogy a 3,44 milliárd dollárnyi támogatás a gazdaság szempontjából jelentős tétel. A magyar miniszterelnök most arra támaszkodik, hogy az EU szabályozói segíthetnek az elektromos autók és akkumulátorok piacra juttatásában, ahhoz pedig, hogy ez sikeres legyen, szükséges a befektetési feltételek stabilizálása is.
Éltető Andrea, a Világgazdasági Intézet munkatársa, hozzátette, hogy az Európai Unió zöldmandátumaival összhangban próbálják ösztönözni az autóipart a környezetbarát technológiák irányába való átállásra, hogy ezzel csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Azonban a Wall Street Journal arról is beszámol, hogy az európai autósok még mindig nem mutatják a várt lelkesedést az elektromos autók iránt. Az EU döntése, miszerint 2035-től eltörlik a belső égésű motorok tiltását, és Franciaország alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó szabályait felülvizsgálja, azt jelzi, hogy a zöld politikai irányvonal talán nem olyan biztos, mint ahogy azt korábban gondolták.
Az ilyen háttérinformációk fényében a magyar miniszterelnök stratégiája érthetően kockázatot rejt, hiszen az elektromos járművek iránti gyenge kereslet arra utal, hogy Magyarország gazdasági jövője lehet, hogy elakad. Az előrejelzések szerint a 2025-ös GDP-növekedés is csak a gyenge 2024-es teljesítményhez képest várható elmaradást mutat.
A támogatási rendszereknek viszont megvannak a maguk buktatói is. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magyar állami támogatások kitételei nem teszik lehetővé a vállalatok számára, hogy szabadon alkalmazkodjanak a piaci igényekhez, ami munkaerőhiányhoz vezethet, ezzel is rontva a gazdasági helyzetet.
Összességében a magyar gazdaság politikai szándékai és az uniós szabályozási keretek találkozása egy olyan komplex helyzetet teremt, amelynek kimenetele bizonytalan, és amely nemcsak Orbán Viktor politikai törekvéseinek, hanem a magyar nép gazdasági jövőjének sorsát is meghatározza.
