Amerikai tábornok: Az Egyesült Államok könnyen háborúba sodorhatja magát
Egy újabb háború küszöbén állhat az Egyesült Államok, amennyiben az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások nem vezetnek eredményre. Donald Trump elnök ha szükséges, átfogó katonai támadást fontolgat Irántól, hogy elérje célját: az atomprogram leállítását és az iráni vezetés eltávolítását. A hírek szerint a Fehér Házban tartott legutóbbi megbeszélés során Trump tanácsadói között is felmerült, hogy ennek a célnak az eléréséhez akár bombázásokra is szükség lesz.
Az elsődleges célpontok között szerepelnek a Forradalmi Gárda főhadiszállásai, továbbá az iráni nukleáris létesítmények és rakétaprogramok. Ahogy a tájékoztatókban is olvasható, Trump szerint ha a diplomáciai próbálkozások nem járnak sikerrel, akkor fellépése lesz elkerülhetetlen. Ennek következményeként azonban a vezérkari főnök, Dan Caine tábornok, figyelmeztetett arra, hogy az amerikai fegyverek és lőszerek készlete kritikus szintre csökkent, és a művelet kockázatait alaposan át kell gondolni.
Caine megerősítette, hogy bármilyen katonai lépés komoly kihívások elé állítaná az amerikai haderőt, különösen, hogy a közelmúltban nyújtott fegyversegélyek Ukrajnának és Izraelnek is kimerítették a készleteket. Emellett aggasztó, hogy az arab szövetségesek támogatása is kérdéses lehet, ami megnehezítené az egyes műveletek végrehajtását.
Bár Trump még a közelmúltban arra tette a hangsúlyt, hogy a konfliktus elkerülésére törekszik, a jenfai találkozók során már nyíltan foglalkozik a katonai haderő bevetésének lehetőségeivel. A legutóbbi hírek szerint az iráni tárgyalóküldöttség már készül Genfbe, hogy az utolsó pillanatban próbálja meg elkerülni a katonai konfliktust.
Az egyik javasolt megoldás egy korlátozott nukleáris dúsítási program bevezetése lenne, amely irányelv szerint Irántól elvárnák, hogy kizárólag orvosi és kutatási célokra végezze a dúsítást. Azonban, hogy egy ilyen javaslatot elfogadna-e mindkét fél, még mindig nem világos.
Ahogy a feszültség fokozódik a régióban, az Egyesült Államok hadereje már készül a lehetséges válaszcsapásokra, hiszen az érintett területek, valamint a várhatóan megerősített iráni védelem komoly kihívásokat jelentenek a jövőbeni műveletek során.
A hadműveleti tervek bonyolultságát tükrözi, hogy a célpontok között nem csak konkrét nukleáris létesítmények, hanem a vezető központok is szerepelnek. A nyugati szövetségesek ugyancsak tartanak a fellépés hosszú távú következményeitől, amely tovább feszítheti a viszonyokat az amerikai katonák és az arab országok között.
A helyzet tehát feszült és még mindig bármi megtörténhet, hiszen míg a kormányzat az irányvonal tisztázására összpontosít, a világ figyelme egyre inkább a közel-keleti feszültségekre irányul.
