Átalakulás előtt az iskolák: ezek az új témák kerülhetnek be a tananyagba
Bár az új gyermekvédelmi törvény már a Parlament előtt van, a jogszabályváltozás önmagában nem elég. „Átfogó szemléletváltásra lesz szükség az iskola falai között is” – hívta fel a figyelmet Szűcs Dóra, az Oktatási Bizottság elnöke, aki azt is elárulta, milyen témákat emelne be a magyar oktatásba.
„A magyar oktatás ma kizárólag kiváló pedagógusainknak, tehetséges diákjainknak és szüleiknek köszönhetően ér el megsüvegelendő eredményeket. Az eddigi oktatási stratégia tévúton járt: arra kényszerítette a pedagógusokat, hogy 19. századi módszerekkel, 20. századi ismereteket oktassanak 21. századi gyerekeknek” – az idézet a Tisza Párt programjából származik. Az elmúlt 16 év hagyatéka, a rendszerszintű problémák sora és a rohamléptékben változó világ együttesen olyan témák jelenlétét követelik meg a tantermekben, amelyekre az eddigi keretek között nem jutott elegendő figyelem.
A cél nem az amúgy is túlterhelt órarendek továbbduzzasztása, hanem az új elemek rugalmas beillesztése. Projektmunkák, összevont tárgyak – sokfelé el lehet indulni ahhoz, hogy új fejlesztési célok kerüljenek bele a Nemzeti Alaptantervbe. Csapodi Csaba közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos már megkezdte az egyeztetéseket arról, hogyan jelenhetnek meg a tantervben olyan témák, amelyek egy modern és valóban gyermekközpontú iskolából nem hiányozhatnak – mondta Szűcs Dóra.
A digitális oktatás területéről érkező politikus a digitális gyermekvédelmet emelte ki elsők között. A jogszabálycsomag alapján tilos lesz a gyermekek számára pornográf, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló, kizsákmányolást vagy manipulációt propagáló tartalmat hozzáférhetővé tenni vagy népszerűsíteni. A javaslat a médiaszolgáltatóknak is új tartalmi mércét állítana fel.
Az Oktatási Bizottság elnöke szerint ugyanakkor a jogszabályi tiltás önmagában nem elég: az iskolának is fel kell készítenie a gyerekeket az online világ valóságára. „A digitális írástudás és a médiaértés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok felismerjék a manipulációt és a veszélyes kapcsolatfelvételeket. Háromgyermekes édesanyaként különösen fontosnak tartom, hogy a szabályozás mellett az érzékenyítést és az edukációt is fókuszba helyezzük” – hangsúlyozta.
A mesterséges intelligencia bevezetését Szűcs Dóra négy lépcsőben képzeli el. Az első szakaszban, 6–10 éves kor között az általános digitális írástudásra összpontosítanának, magáról az AI-ról ekkor még nem lenne szó. A második szakasz a vezetett használat ideje, vagyis a gyerek nem önállóan, hanem tanári irányítással találkozna a technológiával. A harmadik szakasz 14 éves korig korlátozott önálló használatot jelentene, például ötletgenerálást, szövegek átfogalmazását vagy a géppel való vitatkozást. Az önálló, kritikus szakmai gondolkodás csak a felsőbb évfolyamokon, az érettségi felé közeledve következne.
A politikus szerint a hangsúly nem azon van, hogy mennyire tudjuk kihasználni a mesterséges intelligenciát. Sokkal fontosabbak azok az alapkészségek, amelyek nélkül nincs is értelme használni.
Szűcs Dórának a digitális kompetenciák fejlesztésén túl másik kiemelt területe az egészségnevelés és a jóllét. Ennek lényege, hogy a fiatalok megtanuljanak úgy működni a mindennapokban, hogy az a fizikális és a mentális egészségükre egyaránt jó hatással legyen. „Egy olyan holisztikus megközelítésre lenne szükség, amely kitér a táplálkozás, az alvás, a mozgás és a mentális jóllét fontosságára” – emelte ki, hozzátéve: ez utóbbit különösen fontosnak tartja annak tükrében, hogy az UNICEF évek óta lesújtó adatokat közöl a gyerekek pszichés terheltségéről.
Kutatások szerint Magyarországon egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval, segítséget ugyanakkor csak nagyon kevesen kapnak. A politikus szerint ezen változtatni kell: megfelelő pszichológiai ellátást kell biztosítani a közoktatási intézményekben, amihez egyrészt fel kell számolni a szakemberhiányt, másrészt erősíteni kell az iskolák közötti együttműködést az erőforrások hatékonyabb elosztása érdekében.
Kitért arra is, hogy a legjobb az lenne, ha a gyerekek nemcsak önmagukra, hanem a környezetükre is odafigyelnének, ezért a fenntarthatóságot is beemelné a Nemzeti Alaptantervbe. Mindez összhangban van azzal, amiről nemrég a Jane Goodall Intézet munkatársa beszélt. „A közelmúltban kezdeményeztük, hogy az alapvető környezeti nevelés váljon a Nemzeti Alaptanterv részévé, az óvodáktól kezdve az egyetemekig. Angliában a Roots & Shoots már kötelező tananyag. Nálunk a pedagógusok túlterheltek, a környezeti nevelést a szabadidőbe próbálják beleszuszakolni, pedig a gyerekeket elengedhetetlen lenne visszakapcsolni a természethez” – fogalmazott Dominguez-Teknyős Zsuzsanna.
