„Az a gyanús, ami nem gyanús” – lent jártunk az ügynökiratok föld alatti raktárában
Novembertől bárki számára kereshető lesz a nyitottaktak.hu ügynökadatbázis, amely mögött egy olyan fizikai valóság áll, ami a képernyőn sosem fog látszani. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kedden levitte az újságírókat a legnagyobb raktárába, ahol a beszervezési dossziékat, az ügynökjelentéseket és a titkos nyomozások iratait őrzik.
„Ha feltételezzük, hogy önök esetleg államellenes bűncselekményt követnének el, akkor ennek felderítésére vagy az egyiküket fogják megkörnyékezni, vagy hirtelen fel fog tűnni a szerkesztőségben egy-két új újságíró” – mondta Vörös Géza, a Levéltári Főosztály vezetője. A csoportban valaki megjegyezte, hogy innentől mindenki gyanús. „Ezt majd önök egymás között beszéljék meg” – jött a fanyar válasz.
A 220 négyzetméteres terem az Eötvös utcai épület udvara alatt fekszik. Ez a levéltár nyolc iratraktára közül a legnagyobb, mintegy ezer iratfolyóméternyi dokumentummal. A teremben állandó 18 fok van, és szigorúan 50 százalékos a páratartalom. Napfény nem érheti a papírokat. Közel tízmillió oldal van már digitalizálva, évente 70-80 ezer oldalt savtalanítanak.
A levéltár teljes állománya meghaladja a 4600 iratfolyómétert, a hely vészesen fogy. Az épület elülső része műemlék, a hátsó szárnyat többször átalakították, így sem férnek el. Vörös Géza szerint már egy külső, modern raktár bevonásán gondolkodnak.
Az állambiztonság politikai jellegű, államellenesnek tartott bűncselekményekkel foglalkozott. Gyanú esetén előzetes ellenőrzési dossziét nyitottak. Ha a gyanú alaptalan volt, a dossziét megszüntették. Ha beigazolódott, titkos nyomozás indult: személyi, csoport- vagy objektumdossziéval.
A beszervezés során egy ember élete három iratban öltött testet. A 6-os karton az ügynök személyi igazolványa, a beszervezett adataival és a beszervező adataival. A B-dosszié a háttérsztorit tartalmazza. A munkadosszié magukat a jelentéseket. Novembertől a 6-os kartonok lesznek kereshetők a neten, a B-dossziék legkésőbb 2027. február 25-ig kerülnek nyilvánosságra, a munkadossziék nem kerülnek fel a webre.
A nyitottaktak.hu oldalon nagyjából 55-60 ezer név lesz kereshető, a levéltár viszont mindössze 9 ezer beszervezési dossziét ismer. „A hiányos adatok miatt sokszor félrecsúszhat az adott eset értelmezése” – ismeri el Vörös Géza. Rengeteg olyan 6-os karton létezik, amelyen a beszervezés és a kizárás között olyan rövid idő telt el, hogy az illető érdemi munkát nem végzett. Ezek a kartonok mégis felkerülnek az internetre, és a laikus kereső szemében ugyanabba az „ügynök” kategóriába esnek, mint azoké, akik éveken át szállították a jelentéseket.
A legnehezebb helyzetek azok lesznek, amikor egy helyi közösségben köztiszteletben álló, már nem élő emberről kerül elő egy tartalom nélküli, de formailag létező 6-os karton. „Nehéz lesz az ő eddigi tiszta megítélését megtartani, hiszen magyarázatot sem tud adni arra, hogy mi történt” – mondja Vörös Géza.
Arra a kérdésre, hogy az akták megnyitását övező politikai akarat szembement-e a szakmai szempontokkal, határozott nemmel felelt. Azt mondja, az egyeztetések során a jogalkotó és a levéltár nagyjából ugyanabba az irányba haladt.
A vizsgálati dossziékból, amelyek az áldozatok elleni eljárásokat rögzítik, több mint 1200 iratfolyóméternyi fekszik a levéltárban, kihallgatásokkal, szembesítésekkel, bírósági ítéletekkel. Ha valaki kikerült a börtönből, de a rendszer továbbra is veszélyesnek tartotta, azonnal újabb ügynököket állítottak rá.
A kérdés már nem az, hogy a savmentes dobozok és a 18 fok meg tudja-e óvni a papírokat. Hanem az, hogy mi történik november 4-én, amikor az ezer méternyi titok egyetlen kattintással a nyilvánosság elé kerül, és egy-egy kontextus nélküli karton papírlap életeket, életműveket és emlékeket írhat át visszavonhatatlanul.
