Exit tax: 500 millió forint feletti vagyonra készül a kormány
Egyre konkrétabb formát ölt a vagyonadó árnyékában a külföldre költöző vagyonos magánszemélyeket érintő adó terve. Az úgynevezett exit tax lényege, hogy bizonyos esetekben már az adóügyi illetőség külföldre helyezésekor megadóztatná az addig felhalmozott, de még nem realizált nyereséget, mintha az érintett ekkor értékesítette volna a vagyonát.
A jelenlegi elképzelések szerint a szabály az 500 millió forint feletti vagyonokat érintené, a részletes jogszabály azonban még nem ismert. Nyitott kérdés, pontosan mely vagyonelemekre terjedne ki, mi történne a Magyarországon maradó ingatlanokkal, és mikor kellene ténylegesen megfizetni az adót.
Az exit tax lehetősége korábban is felmerült a vagyonadó kapcsán, mint egyfajta védővám, most azonban a korábbi találgatásoknál lényegesen több történt. A napokban Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár megerősítette, hogy a tervezett szabály az 500 millió forint feletti vagyont érintené, és a személyi jövedelemadózásban jelenne meg.
A konstrukció lényege, hogy ha valaki külföldre helyezi át az adóügyi illetőségét, akkor bizonyos esetekben úgy kellene tekinteni, mintha értékesítette volna a vagyonát, és a szerzési érték, valamint a vélelmezett eladási ár közötti nyereség után kellene adót fizetnie.
Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke arról beszélt, hogy a helyzet akkor válik összetettebbé, ha a tulajdonos időközben egy másik országba költözik. Ilyenkor az eredeti állam elveszítheti annak lehetőségét, hogy a későbbi értékesítésből származó nyereséget megadóztassa, mivel az ilyen jövedelem jellemzően abban az országban adóztatható, ahol az eladó adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az exit tax éppen erre a helyzetre ad válasz: a kiköltözés időpontjában mintegy lezárja az addig felhalmozott, de még nem realizált nyereséget, és ehhez kapcsol adóztatási jogot.
Az Európai Unióban az exit taxation szabályait az uniós jogi korlátokkal összhangban kellett kialakítani, mert az azonnali adóztatás egy még nem realizált nyereség után korlátozhatja a szabad mozgást. Az Európai Bizottság arra mutat rá, hogy bizonyos esetekben a tagállamnak a költözés után fizetési halasztást kell biztosítania.
Magyar Csaba szerint különösen érdekes kérdés, mi történik akkor, ha valaki elköltözik Magyarországról, de a magyarországi ingatlanát megtartja. Az ingatlan nem költözik vele, Magyarország továbbra is kapcsolatban marad ezzel a vagyonnal. A jelenlegi szabályok szerint, ha egy magánszemély az ingatlant a szerzést követő ötödik évben vagy később értékesíti, abból főszabály szerint már nem keletkezik adóköteles jövedelem. Szakmailag érdekes lesz, hogy a magyar exit tax végleges szabályai mit kezdenek majd a Magyarországon maradó ingatlanokkal.
Az exit tax nem magyar találmány. Franciaországban már hosszabb ideje létezik hasonló rendszer, amely meghatározott feltételek mellett a külföldre költöző magánszemély jelentős részesedésein keletkezett nem realizált nyereséget is figyelembe veszi, fizetési halasztással és bizonyos esetekben későbbi mentesüléssel.
Az egyik legismertebb amerikai történet Eduardo Saverin, a Facebook társalapítójának esete, aki 2011-ben lemondott amerikai állampolgárságáról. A korabeli elemzések szerint az amerikai expatriation tax szabályai alapján a Facebook-részesedésén felhalmozott, még nem realizált értéknövekedés is relevánssá vált az adóztatás szempontjából. Saverin még a Facebook tőzsdei bevezetése előtt mondott le állampolgárságáról, így a részesedés akkori értéke számított.
Magyarországon a társasági adó rendszerében már jelenleg is létezik uniós mintára úgynevezett tőkekivonási adóztatás. Ha egy társaság az üzletvezetés helyét külföldre helyezi, bizonyos eszközöknél a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet növelheti az adóalapot.
A hírek szerint 500 millió forint feletti értékhatárnál jelenne meg az új szja-szabály, és az adó mértéke a hatályos, 15 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs lenne. A vagyonadó esetében az egymilliárd forint feletti nettó vagyon kerülne adóztatás alá.
A vagyonadó tervezett kezdő napja 2026. december 15. Az exit tax esetében azonban egyelőre nincs ismert jogszabálytervezet és hatálybalépési dátum. Magyar Csaba szerint a következő időszak kulcskérdése nem az, hogy lesz-e exit tax, hanem hogy mit tekint majd a magyar jog távozásnak, pontosan mely vagyonelemek után kell adózni, hogyan számítják ki a nem realizált nyereséget, mi történik a Magyarországon maradó ingatlanokkal, és mikor kell ténylegesen elővenni a pénztárcát.
