Csábító az ingyenes áram, de kevesen számolnak azzal, mi lesz vele este
Nyáron délben ingyen termel a napelem, este viszont 50–70 forintba kerül kilowattóránként a saját áram, ha otthoni akkumulátor tárolta el – számolta ki Kádár Péter, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára. Aki rezsicsökkentett áron vásárol, annak a tároló alig hoz valamit, érdemi nyereséget csak piaci árazás esetén hozhat.
A kormány szeptember végén átírta az Otthoni Energiatároló Programot: a 105 milliárd forintos keret változatlan, de a korábbi 42 ezer helyett 57 ezer háztartás juthat támogatáshoz. Új napelem és tároló telepítésére legfeljebb 2,5 millió forint igényelhető, meglévő rendszer bővítésénél 1,8 millió forint a plafon.
A professzor példája szerint egy 1,8 millió forintos akkumulátoros rendszer tíz évig működik, és ha mindennap 10 kilowattórát töltenek bele, tíz év alatt 36 500 kilowattóra tárolható. Az 1,8 millió forintot elosztva nagyjából 50 forint jön ki kilowattóránként. Ez a legjobb eset, mert télen egy borús decemberi napon alig egy-két kilowattórát termel a rendszer, így az akkumulátor gyakran üresen marad. Ha átlagosan csak napi 7-8 kilowattórát tárol, egy kilowattóra ára 60-70 forintra nő. Az sem számít, ki fizette az akkumulátort, hiszen az ára akkor is ennyi, ha állami támogatást vettek igénybe.
Este, amikor bekapcsol a sütő és a tévé, a napelem már nem termel, ilyenkor jönne jól az akku. Aki a rezsicsökkentett kereten belül nagyjából 40 forintért veszi a kilowattórát, az a tárolóval sem jár jobban: az esti áramot nem a hálózatról veszi meg 40 forintért, hanem saját magától 50-ért. Egészen más a helyzet, ha az ország a piaci árazás felé mozdul. Dinamikus tarifánál az áram ára napszakonként változik. Napos délelőttökön akár nulla forintért is lehet áramot venni, a délutáni csúcsban viszont kilowattóránként 200 forintot is kérhetnek. Ilyenkor nyer igazán, akinek van akkuja: a délben eltárolt, saját 50 forintos áramát használja ott, ahol más 200-at fizetne.
Egy napsütéses nyári délben Magyarország nem tud mit kezdeni a többletáramával. Kádár Péter becslése szerint ilyenkor az export esetenként három órán át is bőven 2000 megawatt fölött van, vagyis több mint 6000 megawattórát adunk el a szomszédoknak, valószínűleg rossz áron. Az 57 ezer otthoni akkumulátor együtt nagyjából 500-600 megawattóra tárolására képes. Az ország terhelése 6000, néha 7000 megawatt körül mozog; idén nyáron a hőségben 7488 megawattos rekord is megdőlt. Az 57 ezer háztartás minden akkumulátora együtt is csak nagyjából hat percre elegendő áram tárolására képes.
A villanyautókban rejtett tartalék van: az utakon közel 5000 megawattórányi akkumulátor fut. A V2G technológiával a töltőre kapcsolt autó vissza is táplálhat a hálózatba. Ha ezen kapacitások töredékét sikerülne az országos tárolásba bekapcsolni, az is legalább 500 megawattórás nagyságrendbe esne.
Közel egymillió magyar háztartásban már évtizedek óta távkapcsolással döntik el, mikor melegszik a víz: a villanybojlerek éjszakai, B tarifás kapcsolása 40-50 éve működik. Kádár Péter szerint a legjobb energia az el nem fogyasztott, a legrosszabb az eltárolt: tároláskor 20-25 százalék elvész, és 10-12 évente hatalmas tömegű ipari veszélyes hulladék keletkezik. Hallgatóival olyan rendszert építettek, amely interneten keresztül vezérli a mosógépet, a klímát és a világítást: ha másnap borús idő lesz, a gépek éjszaka indulnak, ha napos, akkor délben. Számításaik szerint ez nagyjából 1000 megawattos terhelés-átmenetrendezési lehetőség akkumulátor nélkül.
Az igazi kihívás a hőszivattyúkkal érkezik: számuk gyorsan nő, és egyetlen hőszivattyú bőven megduplázza egy ház áramfogyasztását. Ha a lakossági éves gázfogyasztás egy tizedét villamosenergia-fogyasztó hőszivattyúkkal akarjuk kiváltani, ahhoz egy októbertől márciusig üzemelő 220 megawattos zsinórerőmű tudna elegendő villamos energiát szolgáltatni. Minderre éppen akkor van szükség, amikor a napelem pihen, mondjuk karácsony este, amikor mindenki otthon fűt. Az átrendeződés ára a számlákon jelenik meg, a többletköltséget valakinek ki kell fizetnie.
