Dél-Amerika Svájca: adómentes techparadicsom, ahová simán beköltözhetünk

által B Andras

Dél-Amerika Svájca adómentes techparadicsom, simán beköltözhetünk

A tech utópisták saját városállamot akarnak létrehozni egy mesterséges intelligencia utáni világban. A Praxis amerikai kriptocég Szilícium-völgy 2.0 megalapítását tervezi Uruguayban, 2500 jelentkező már van a város benépesítésére.

Az amerikai tech utópisták évek óta keresik helyüket a világban. A Praxis kriptovállalat eddig online közösségként működött, de úgy döntöttek, élő bázist is létrehoznak. A mediterrán régiót elvetették, Grönland felvásárlását is fontolgatták, de ellenállásba ütközött. Végül Uruguayban találtak otthonra.

Dryden Brown, a Praxis vezérigazgatója 30 éves, egykori profi szörfös, hét éve dolgozik egy új civilizáció felépítésén. A +Colonia projektet Eduardo Bastitta vezeti, Javier Milei argentin elnök tanácsadója. Dél-Amerika akkor került a techguruk látókörébe, amikor Peter Thiel milliárdos a régióba költözött. Brown decemberben Uruguayba települ, többen jövőre a +Colonia első épületeibe.

A Praxis az uruguayi megállapodás szerint jövő év végéig megkezdi a földterületek felvásárlását egy kopár, lankás, dűnékkel teli területen, amely körülbelül egy órás kompútra van Buenos Airestől.

Az új város lakói új kulturális, gazdasági és kormányzási rendszereket vezetnek be egy poszt-AI világ számára. A város a klasszikus görög, római és reneszánsz esztétikából merít, Apollónt követve. A mozgalmat a hálózati állam koncepciója ihlette, amelyet Balaji Srinivasan, a Coinbase korábbi technológiai igazgatója népszerűsített.

A hálózati állam interneten és kriptogazdaságon alapuló társadalmi formáció, amelynek tagjai a világ különböző pontjain élnek, állampolgársága pedig előfizetéshez hasonló. Srinivasan elképzeléseit A hálózat állama című könyvében részletezte. Kritikusai szerint az ilyen államok csak a tech-mogulok elitista törekvéseit szolgálják.

A legkomolyabb kísérlet a hondurasi Próspera startup városa, egy magánkézben lévő, félig autonóm városállam, amelyet biohackerek, techvállalkozók és kriptovalutázók hoztak létre. A vállalkozások mindössze 1 százalék adót fizetnek. Az alapító Eric Brimen szerint ez szegénységcsökkentő és gazdasággyorsító, ellenzői szerint viszont csak adócsalás miatt települt oda néhány ember.

Rich Lee biohacker például érintéses fizetéses hitelkártya-chipet ültetett a jobb kezébe, tartósan beültetett Bluetooth fejhallgatója van, ujjbegyeiben pedig mágnesek. Szerinte az amerikai szabályozási rendszer hibás, mert nem biztonságosabbá teszi a dolgokat, hanem megnehezíti. Hondurasban a milliárdos hosszú élet guruja, Bryan Johnson is kapott génterápiát.

A hondurasi kormány azonban hatályon kívül helyezte a Próspera létezését lehetővé tevő jogi keretet. Ebből okulva a Praxis elkötelezte magát az Uruguay jogrendszerén belüli működés mellett. A covid alatt digitális közösséggé fejlődött Praxis mára több mint 2500 embert számlál. A cég 2021-ben kezdett pénzt gyűjteni, 2023-ra közel 20 millió dollárral rendelkezett olyan cégektől, mint Sam Altman Apollo Projects és az Alameda Research.

Uruguay mellett szólt, hogy kicsi, politikailag stabil, könnyű letelepedési és állampolgársági lehetőségeket, valamint adókedvezményeket kínál. Brown szerint az országnak Dél-Amerikai Svájc hangulata van, nagyszerű hullámokkal és elegendő természeti szépséggel.

Leonardo Costa uruguayi ügyvéd és adójogász szerint az elmúlt években egyre több európai és észak-amerikai vásárolt ingatlant Uruguayban, részben mert az ország távol esik a világ más részein tapasztalható zűrzavartól. Martin Varsavsky spanyol-argentin techvállalkozó ranchot épített az argentin Mendozában, amely szerinte potenciális menedékhely lenne egy újabb világháború esetén.

A Praxis jövőbeli városállamának lakói Brown definíciója szerint izmos kereskedők, kigyúrt harcosok és nagyon sovány papok lesznek, különleges jogi és szabályozási környezettel. Brown a nyugati esztétikára helyezi a hangsúlyt, és Nietzsche gondolataival írja le a társadalmi hierarchiákat. Nem tartja magát sem demokratának, sem jobboldalinak.

Raymond Craib, a Cornell történelemprofesszora szerint a techeseknek nagy ambícióik vannak, rengeteg pénzük és óriási egójuk, de kísérletük nem sikerülhet. Tavaly Uruguay elnöke, Yamandu Orsi egy látogatás során nagyon innovatív projektnek nevezte a +Coloniát, amely a Río de la Plata partvonalának közel nyolc kilométeres szakaszán épül. Mivel Montevideótól és Buenos Airestől nincs messze, stratégiai, határokon átnyúló központ lehet, ahol a lakosok az uruguayi és az argentin jogi és adózási szabályok között választhatnak.

Ezt is kedvelheted