Egy új korszak kezdete: Donald Trump és az Egyesült Államok külpolitikája
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kapcsolatok a legnagyobb válságukkal néznek szembe, ahogy a Trump-kormányzat agresszív és egyértelműen ellenséges irányvonalat képvisel. A nemzetbiztonsági stratégia legújabb verziója tükrözi, hogy Trump célja Európa „civilizációs pusztulásának” megakadályozása érdekében, új és radikális politikai megoldások keresése.
A tranzíció Joe Biden és kormánya januári távozása után kezdődött, amely során Trump alelnöke, J.D. Vance, már februárban sürgette a nyugati államokat, hogy nehéz helyzetükben védjék meg saját érdekeiket, ugyanakkor éles kritikával illette az EU politikáját, ami a bevándorlásra vonatkozik.
Az amerikai stratégiaváltás
Trump és Vance számára nyilvánvaló, hogy a korábbi, 80 éve fennálló szövetségi rendszer nem fenntartható. Az új doktrína hangsúlyozza, hogy Európának saját biztonságára több pénzt kell költenie, hiszen az Egyesült Államok szerepvállalása jelentősen csökkenni fog. A NATO tagjai júniusban már hajlandóak voltak elfogadni, hogy GDP-jük 5%-át költsék védelemre, a korábbi 2%-kal szemben, amely eddig a minimum követelmény volt.
Az új amerikai stratégiában a szövetségesek politikai változásokat is várnak, például illiberális fordulatok támogatását, aminek révén az EU jövője kérdésessé válik. Az Egyesült Államok viziója a függetlenségről azt jelenti, hogy a kontinens politikai szabadságát aláásná az EU, ezáltal megkérdőjelezve az unió létezésének érvényességét.
További feszültségek
A gazdasági bizonytalanság, amelyet Trump vámháborúja generált, tovább növeli a feszültséget. Az EU államai több kínos helyzetbe kerültek, amikor Trump áprilisban 30%-os exportvámokat ígért, végül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sikeresen tárgyalt a vámtarifák csökkentéséről.
Trump politikája nemcsak katonai, hanem úgynevezett „puha hatalom” visszavonását is jelenti. Az USAID megszüntetése a nemzetközi segélyezés terén a közeljövő új geopolitikai struktúrájának előfutára lehet, amelynek hatásai már most is érezhetők. Ezt a hatalmi űrt Kína és Oroszország próbálja betölteni, aminek következtében globális szinten is megváltozhat a hatalmi egyensúly.
A jövő kérdése
A Trump-adminisztráció strategiai elképzelései nem véglegesek, de elmondható, hogy az 2025-ös politikai irányvonal már most is kiszélesíti a transzatlanti kapcsolatok krízisét. Amennyiben az Egyesült Államok tovább folytatja ezt az önzőséget, nemcsak az értékek kerülnek válságba, hanem a nemzetközi védelmi struktúrák is komoly megpróbáltatások elé néznek.
Donald Trump eltökélt szándéka, hogy csapatokat vonjon ki, a nemzetbiztonsági stratégia részeként válik láthatóvá, jelezve, hogy az Egyesült Államoknak a későbbiekben más féltett területekre kell összpontosítania. A jövőbeli lépések rejtélyes és bizonytalan, mindenesetre a látható feszültségek a nemzetközi politika szövetét is erősen átszövik.
(Borítókép: Donald Trump 2025. december 9-én, Mount Poconóban, Pennsylvania államban. Fotó: Alex Wong / Getty Images)
