Donald Trump újabb követelései Irán felé
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, figyelmeztette Iránt, hogy sürgősen hagyjon fel nukleáris programjával, és szüntesse be a tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazását. Amennyiben ezeket a kéréseket nem teljesítik, Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok készen áll bevetni a Közel-Keletre vezényelt hadihajóit, ezzel jelzik, hogy a katonai erődemonstráció célja, hogy Teheránt a tárgyalóasztalhoz kényszerítse.
A beszélgetés akkor zajlott, amikor Trump a „Melania” című dokumentumfilm premierje után nyilatkozott az újságíróknak. Fontos megemlíteni, hogy a szavai éppen akkor hallatszottak, amikor Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi, Törökországba érkezett, hogy felmérje a washingtoni megállapodás lehetőségeit. Aragcsi Ankarában Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkozik, viszont első kijelentései alapján nem tűnik valószínűnek, hogy áttörés történne a tárgyalásokban.
Trump kifejtette, hogy folyamatosan kapcsolatban áll az iráni vezetőkkel, és további egyeztetéseket tervez, ám nem volt világos, hogy szoros értelemben vett közvetlen tárgyalásokról van-e szó, vagy csupán közvetítőkön keresztüli üzenetváltásokról. Az elnök két konkrét feltételt fogalmazott meg, amelyeket Iránnak teljesítenie kell, hogy elkerülje a katonai intervenciót: „Először is, ne legyen nukleáris fegyverük, másodszor pedig fel kell hagyniuk a tüntetők meggyilkolásával.” Ezen kívül Trump a Truth Social népszerű közösségi médián keresztül is kemény üzenetet küldött, sürgetve Iránt a tárgyalások felgyorsítására, illetve hangsúlyozta, hogy egy „hatalmas armada” tart az ország felé, amely készen áll beavatkozni, amennyiben szükség volna rá.
Az Egyesült Államok álláspontja Iránnal szemben
Trump szerint Irán számára fogy az idő, ugyanakkor a Fehér Ház abban reménykedik, hogy a katonai erődemonstráció hatására Teherán kész lesz tárgyalni. Mindezek mellett Irán úgy érzékeli, hogy Washington egyre több követelést támaszt, amely az ország szuverenitását veszélyeztetné.
Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, a következő kérdéseket emelte ki: a nukleáris dúsítás teljes leállítását, a nagy mértékben dúsított uránkészletek kivitelét, az iráni rakétaprogram korlátozását, valamint a Libanonban, Irakban és Jemenben működő szövetséges fegyveres csoportok támogatásának megszüntetését.
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi viszont hangsúlyozta, hogy Irán továbbra is nyitott egy kölcsönösen előnyös és méltányos megállapodás lehetőségére, amely egyenlő feltételeken nyugszik, s garantálja, hogy az ország nukleáris tevékenysége kizárólag békés célokat szolgáljon. Aragcsi a következőket nyilatkozta: „Nukleáris fegyvereknek nincs helyük biztonságpolitikánkban, és soha nem is törekedtünk azok megszerzésére.”
Ezek az események egy újabb konfrontációs helyzetet teremtettek a két ország között, amely folytatásos diplomáciai és katonai feszültségeket eredményezhet a jövőben.
