Donald Trump és a Harvard – újabb forráselvonás
Az amerikai kormány tovább feszítette a húrt a Harvard Egyetemmel szemben, és ezúttal 450 millió dolláros, azaz nagyjából 162 milliárd forintos támogatást vont meg tőle. A döntés szimbolikus: a Trump-adminisztráció nemcsak gazdasági, hanem politikai üzenetként is értelmezhető. Az indokok között az antiszemitizmus elleni fellépés hiánya is szerepel, ugyanakkor a döntés valódi mozgatórugói mélyebben gyökerezhetnek. Az amerikai Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma és az Általános Szolgáltatások Hivatala által küldött levélben a Harvard „a képmutatás táptalajának” lett bélyegezve. Az egyetem vezetését azzal vádolják, hogy az „elszámoltathatóságot a megalkuvás oltárán áldozták fel”, és ezzel eljátszották a szövetségi támogatásokhoz való jogukat.
A Trump-kormányzat szemmel láthatóan nem hajlandó hátrálni, és nyílt harcot vív az általa elitista és diszkriminatívnak tartott intézményekkel. A Harvard kapcsán korábban már befagyasztottak egy 2,2 milliárd dolláros forrást, amit szigorú reformfeltételekhez kötöttek. Ezek között nemcsak az antiszemitizmus elleni fellépés szerepel, hanem a felvételi politikák átdolgozása és az átláthatóság is. A Harvard működését számon kérő vádak szerint az egyetem nem biztosít elégséges platformot a különböző nézőpontok megjelenítésére.
Vita és ellenállás
A Harvard Egyetem vezetősége persze nem hagyta szó nélkül a döntést. Alan Garber, a Harvard elnöke levelet írt, amelyben pártsemlegesnek nevezte az intézményt, kiemelve, hogy szerintük már eddig is lépéseket tettek az antiszemitizmus ellen. Garber szerint a szövetségi kormány retorziói nemcsak túlzóak, hanem törvénytelenek is. Az egyetem jogi lépéseket helyezett kilátásba a Trump-adminisztrációval szemben a forrásmegvonások miatt. Eközben belső reformokat is bejelentettek az antiszemitizmus és az arabellenesség kezelésére vonatkozóan. A helyzet azonban tovább eszkalálódhat, hiszen Trump már azt is megpendítette, hogy az egyetem adómentességi státusza is veszélyben van.
Más egyetemek sem mentesülnek
A Harvard esete korántsem egyedi. Egyéb nagynevű egyetemeket, mint a Columbia, a Pennsylvania vagy épp a Cornell Egyetemet is érintett már a Trump-adminisztráció szigora. A forrásmegvonások indoklásában gyakran szerepelnek palesztinpárti tüntetések és Izrael-ellenes jelszavak, amelyeket az adminisztráció szerint az egyetemek nem megfelelően kezeltek. Az ilyen lépések kérdéseket vetnek fel a tudományos szabadság és a politikai nyomásgyakorlás kapcsolatáról. Az Egyesült Államok felsőoktatási szférája egyre mélyebb szakadékba taszítva találja magát, ahol az ideológiai harcok gyakran felülírják az oktatási és kutatási érdekeket.
Hatalom, politika és tudományos közeg
A mostani konfliktusok jól példázzák, hogy a politikai hatalom miként képes alakítani, sőt, deformálni a tudományos intézmények működését. Az amerikai politika és a tudományos élet közötti szakadék egyre mélyül, és kérdés, hogyan alakulhat a helyzet, ha az ilyen radikális lépések továbbra is terítéken maradnak.
