Orbán Viktor „Putyin-párti politikája” és a feszültségek forrása
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor politikai irányvonala, amely Oroszország kedvében akar járni, jelentős feszültségeket okoz Ukrajna és Magyarország között. Tusk Varsóban, egy közös sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a Barátság kőolajvezetékről folyó vitával kapcsolatban is. Kiemelte, hogy a kölcsönügylet, amely 90 milliárd euróról szól, kulcsfontosságú lehet Ukrajna helyzetének stabilizálásában, és sürgette a problémák pragmatikus rendezését.
A holland miniszterelnök, Rob Jetten a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a Barátság kőolajvezeték körüli konfliktusra sürgős megoldásra van szükség, hiszen a feszültségek enyhítése mindkét ország, Magyarország és Ukrajna érdeke. Jetten hangsúlyozta, hogy fontos a magyar–ukrán kapcsolat stabilizálása, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az uniós támogatások megfelelően odaérjenek Kijevhez a jövőbeni kölcsönformájában.
Tusk figyelmeztetett, hogy Ukrajna támogatása nemcsak a közvetlen szomszédainak, hanem egész Európának is érdeke. Szerinte, ha Kijev elesne, az jelentős fenyegetést jelentene a lengyel határon és a környező országokban is.
A lengyel kormányfő a sajtókonferencia során kifejtette, hogy a feszültség forrása elsősorban Orbán Viktor politikája, amely láthatóan elmozdította Magyarországot az ukrán érdekkörből. Hozzátette, hogy a magyar kormány válaszainak és tetteinek tükrözniük kellene a közép-európai együttműködés iránti elköteleződést.
Tusk figyelmeztetett arra is, hogy a kölcsönszerződés ügyében folytatott vita nem várhat Budapest jóváhagyására, hiszen Magyarországra vonatkozóan már korábban megvolt a beleegyezés. Úgy véli, hogy nem érdemes várakozni, miközben Orbán Viktor inkább Putyin felé hajlik, mintsem, hogy támogatná Ukrajna ügyét.
Tusk az üzemanyagárak emelkedése kapcsán is megjegyezte, hogy a lengyel kormány olyan intézkedéseket készít elő, melyekkel próbálják visszaszorítani az árakat, elkerülve, hogy azok a környező országok árszintjei fölé emelkedjenek.
Ezek a nyilatkozatok jelentős politikai feszültségeket vetnek fel a magyar-ukrán viszonyban, amelyet a különböző érdekek és szövetségek alakítanak a régióban. A kormányok közötti diskurzusban nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai és stratégiai kérdések is napirendre kerülnek.
